Tavaly összesen 73,4 milliárd forint összegben adtak hálapénzt az egészségügyi ellátásban - mondta Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár igazgatója a hálapénzkutatásuk eredményeit ismertetve. Négyszer ekkora, közel háromszázmilliárdos összeget kaptak viszont eredményül a szakértők, amikor a betegellátás egyes szintjein mért átlagos értékeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) lejelentett orvos-beteg találkozások alapján számolták ki. A két érték közötti eltérést az okozta, hogy a KSH által közölt OEP-adatok közel nyolcszor több háziorvosi és rendelőintézeti látogatást számoltak tavaly, mint amennyit a Patika kutatása mért. Az óriási különbség magyarázata lehet, hogy az egészségügyi szolgáltatók a valóságos igénybevétel többszörösét jelentik az OEP felé. Érdemes összevetni a hálapénzeket a járulékokból fedezett kiadásokkal is: 2008-ban az egészségbiztosítási ellátások előirányzott kiadása 1388 milliárd forint volt.
A 2188 fő válaszai alapján elkészült elemzés nem tett különbséget az ellátás előtti paraszolvencia és az ellátás utáni hálapénz között. A válaszadók 72 százaléka adott valakinek hálapénzt az elmúlt három évben. A kórházi ellátást honorálják leginkább a betegek és a hozzátartozók, mert itt érzik helyzetüket a legkiszolgáltatottabbnak. A válaszadók kétharmada szerint kiemelt kórházi ellátás csak hálapénzzel vásárolható, míg közel felük vélte úgy, hogy egyáltalán szolgáltatást csak az átadott borítéknak köszönhetően kapott. Ez az arány a rendelőintézetekben (39,8 százalék) és a háziorvosoknál (34 százalék) is magas. A kórházi orvosnak adott hálapénz legkisebb összege ezer, a legmagasabb félmillió forint volt. Életkor szerint az aktív középgeneráció (31-50 évesek) ad az átlagosnál nagyobb arányban hálapénzt. A többség ráadásul úgy látja, a hálapénzadás rendszere nem fog megszűnni, a borítékba tett összegek pedig csak emelkedni fognak.
Molnár Annamária