Megviselte a válság a vízügyet: lassabban haladnak a vállalati szennyvízkezelési programok, a korábban tervezettnél kevesebb olyan biogázerőmű épül, amelyet a szennyvíziszapra alapoznak és a csatornázási programoknál is érzékelhető, hogy az önkormányzatok egyre nehezebben teremtik elő a szükséges saját erőt. A vízkezelésre szakosodott, tisztító- és egyéb berendezéseket gyártó vagy forgalmazó vállalatok is érzik, hogy a cégek ezeken a fejlesztéseken spórolnak az elsők között, ráadásul a lakossági vásárlások is 40-45 százalékkal csökkentek az idén. Nem hoz újabb beruházási lehetőségeket az ivóvizek arzénmentesítése sem: Magyarország szeptemberben benyújtja hároméves halasztás iránti kérelmét az Európai Bizottságnak azokra a településekre vonatkozóan, amelyeknél 2009 végéig nem tudják a határértékre csökkenteni az ivóvizek arzéntartalmának határértékét. A sikertörténet egyelőre a próbaüzemben működő csepeli szennyvíztisztítóé, amelyet az unió egy harmadik tisztítási fokozattal szeretne kiegészíttetni.
