Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az áprilisi zuhanás után májusban és júniusban is kissé javított a magyarországi ipari termelés - derül ki a KSH előzetes adataiból. Az idei hatodik hónapban ugyanis 18,6 százalékkal csökkent a termelés volumene a májusi 27 százalékos és a júniusi 22,1 százalékos esés után. Az egyhavi statisztika pedig 1,9 százalékos emelkedést mutatott, azaz már a második egymást követő hónapban nőtt a termelés volumene. Különösen biztató, hogy 2009 első hat hónapja közül négy is pozitív egyhavi növekedést produkált. Így 2009 első félévében az ágazat termelése 22,5 százalékkal lett alacsonyabb a múlt évinél.
A piaci várakozásoknál kedvezőbb lett a júniusi adat, ezzel együtt én még jobbra számítottam - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. A beszerzési és a különböző bizalmi mutatók alapján várható volt a stabilizálódás, ráadásul a cseh és a lengyel helyzet javulása még erőteljesebb volt. A régió ipari termelése hasonlóan mozog, ezért a következő hónapokban tovább nőhet a magyar teljesítmény is. A szakértő szerint a fokozatos élénkülés nyomán az idei harmadik negyedévben a tavalyitól való elmaradás 10-15 százalék között lehet, majd az utolsó negyedévben tovább mérséklődhet, sőt az év utolsó hónapja már pozitív értéket is hozhat - többek közt az alacsony bázisnak köszönhetően.
Problémát okoz, hogy a gyenge belső kereslet továbbra sem képes támogatni a növekedést, az ipari export alakulását pedig a német roncsprémium kifutása veszélyeztetheti. Az ipar helyzetét a következő hónapokban stabilizálhatja, hogy egyre több alágazat tér magához és nő a termelés. Ezzel együtt a 2009 egészében várható, 13-15 százalékos zsugorodás azt jelenti, hogy Magyarországon az ipari termelés a időben sokat lép hátra és a három évvel ezelőtti szintre "erősödik" vissza. Az egyelőre nem javítja a kilátásokat, hogy a KSH korábbi adatai szerint 2009 májusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 29 százalékkal visszaesett 2008-hoz viszonyítva. Ezen belül az új exportrendelések 28 százalékkal, a belföldiek pedig 35 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány pedig 17 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg egy hónappal korábban 14 százalék volt a mínusz. Szakértők szerint sok múlik azon, hogy az értékek júniusban hogyan változtak - ezt augusztus 14-én teszi közzé a KSH.
A magyar gazdaság túl van a válság legrosszabb időszakán, a javulás az év második felében folytatódhat - állapította meg Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Véleménye szerint ezt tükrözik a külkereskedelmi adatok is. A válság ellenére - részben annak eredményeként - ugyanis a kivitelnél jobban lassult a behozatal az idei hatodik hónapban is. A KSH előzetes adatai szerint amíg májusban az import euróalapon 33, az export pedig 24 százalékkal lett kisebb éves szinten, addig júniusban az előbbi 29, az utóbbi csupán 21 százalékkal esett. A hatodik hónapban a kivitel értéke 5105 millió euró, a behozatalé 4556 millió euró volt, így a külkermérlegben 549 milliós többlet alakult ki - ezzel idén már ötödik alkalommal haladta meg a havi aktívum a háromszázmillió eurót. Az idei első félévben összesen 610 milliárd forint (2,08 milliárd euró) aktívum alakult ki a külkermérlegben, ez 527 milliárd forint (1,75 milliárd euró) javulás az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen magas szintet még soha nem ért el a féléves mutató - mindez a magyar gazdaság erőteljes alkalmazkodását jelzi a megváltozott körülményekhez. Az utóbbi négy hónapban euróalapon számolva az export dinamikája jelentősen, 5-8 százalékponttal meghaladta az importét - a legmagasabb értéket májusban és júniusban érte el (8 százalékpont). A következő hónapok valószínűleg már kisebb szufficitet hoznak, ezzel együtt a többlet az év végére akár meg is haladhatja a hárommilliárd eurót - véli Suppan és Török egyaránt.
