A parkolási bírságokról rendelkező új jogszabály-módosítás nem segíti elő az indoklásban meghatározott célt, hanem éppen ellenkezőleg hat: előrevetíti a hosszabb ideig tartó, magasabb költségekkel járó, minden résztvevő számára komolyabb felkészülést igénylő perek tömegét - áll a Magyar Parkolási Szövetség állásfoglalásában. Az augusztus elsejével életbe lépett jogszabály értelmében a parkolási pótdíjak behajtására indított eljárásokat ezentúl nem a parkolás helyszíne szerinti illetékes bíróságon kezdeményezik, hanem az autótulajdonos lakóhelye szerinti bírósághoz kell fordulni. Bár az indoklás szerint ez segítheti, hogy ésszerű időn belül befejeződjenek a perek - mivel az ügyek zömét vivő Pesti Központi Kerületi Bíróság aránytalanul leterhelt -, a szövetség szerint időrabló, hogy az ország összes érintett bíróságának meg kell ismernie a különböző önkormányzati rendeleteket az ítélkezés érdekében. Azok a helyi bíróságok, amelyek számukra távol eső és ismeretlen település parkolási ügyeit tárgyalják, a parkolás helyének vitatása esetében minden bizonnyal megkeresett bíróság útján helyszíni tárgyalást foganatosítanak. Eddig ezt az érintett bíróság helyből elutasíthatta, most azonban kötelessége lesz lefolytatni a helyszíni szemlét, bármennyire egyértelmű, hogy erre nincs szükség.
A másik ellenérv, hogy indokolatlanul megnövekednek a költségek: egyrészt a parkolótársaságok vidékre kiküldött képviselőinek díjazása, másrészt a postaköltségek okoznak pluszterhet - tájékoztatott a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (BÖP).
A megnövekedett terheket a BÖP fogja megelőlegezni és a pluszköltségeket a perekben érvényesíteni fogják, így abban az esetben, ha a társaság nyer, a gépkocsi-tulajdonosokra hárul ez a költség. Amennyiben fordított helyzet áll elő, ezt az önkormányzatot megillető díjból vonják le. A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) is hasonló módon tervezi a költségek érvényesítését: bárkinek ad helyt a bíróság, a pervesztes fogja viselni ezeket a költségeket - tudta meg a Napi a társulás jogi képviseletétől. Budapest 30-50 kilométeres vonzáskörzetében a személyes jogi képviselet megoldható lesz, távolabbi települések esetében azonban ez aránytalanul megnövelné a terheket, így levél útján tartják a kapcsolatot a bíróságokkal. Ez elméletben nem érinti az önkormányzatok részére átutalt összeg nagyságát, de a gyakorlatban jelenthet többletterhet: ha például levél helyett kézbesítő útján juttatják el igényüket, akkor ez nem számolható el perköltségként, így ezek az FKPT-re hárulnak.
Ádám János