Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt évtizedek változásaival szemben az idén nem módosul a főváros közoktatási rendszere: a fővárosi önkormányzat 130 közoktatási intézményének száma nem változik, mint ahogy a nagyjából 60 ezres tanulói létszám sem. A rendszerváltás óta eltelt húsz évben a főváros és a 22, majd 23 kerület viszonyában ellentétes folyamatok mentek végbe. A kilencvenes évek elején a kerületi önkormányzatok arra törekedtek, hogy saját fenntartású közép- és alapfokú iskoláik legyenek, míg a 2000 utáni években a kerületek próbáltak megszabadulni a középiskoláktól, fenntartásuk ugyanis megterhelte a büdzséjüket. A kerületek megtehették, hogy ezeket visszaadják a fővárosnak, hiszen az önkormányzati törvény Budapesten a fővárosi önkormányzat számára írja elő kötelező feladatként a középiskolák működtetését. E hullámnak az vetett véget, hogy főváros kijelentette: a gyerekeket átveszi - és saját iskoláiba íratja be őket -, ám a kerületi fenntartású intézményeket nem. A fővárosi önkormányzat, megkönnyítendő a döntést, a kerületek számára bevezette azt a rendszert, hogy a középiskolai helyek után normatívát fizet - így a gimnáziumok zömmel megmaradtak kerületi intézményeknek.
A mára kialakult iskolakép a fővárosban a következő: az általános iskolák és a gimnáziumok többségükben kerületi fenntartásban működnek, a szakközépiskolák a fővárosnál maradtak. Tavaly lezajlott a szakközépiskolák megszüntetése-összevonása - tüntetések, látványos akciók mellett -, ezeket az indokolta, hogy a regionális szakképző intézetek kialakítására az uniótól csak akkor lehetett forrást szerezni, ha az adott centrumban legalább 1500 diák tanul. Ma a szakképzés gyakorlati része a 12 szakmai, illetve területi alapon szerveződött térségi integrált szakképző központban (tiszk) zajlik, így a következő, 2009/2010-es tanév a fővárosban kialakult intézményrendszerrel indul.
