A 2008. októberi 48 pontos mélypontjáról látványosan, 30 ponttal javult a Deloitte kockázati tőke bizalmi indexének értéke, ám még mindig a 100 pont alatti, negatív befektetői hangulatot jelző tartományban tanyázik. A 2003 márciusa óta félévente, a területen működő befektetési alapkezelők interjús megkérdezésével készült felmérés az indulástól 2007 tavaszáig rendkívül komoly fellendülést jelzett - a mutató 150 pont körül mozgott -, a térség iránt számottevő befektetői érdeklődés nyilvánult meg a kockázati tőkebefektetők oldaláról - emlékeztet Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletágának közép-európai vezetője. Szerinte a bizalom fő jele az volt, hogy rendkívül nagy volumenű alapok jöttek létre a régióban.
A drasztikus tőkepiaci és az ezt követő gazdasági visszaesés, illetve a recesszió alapjaiban változtatta meg a piacot: a befektetői aktivitás a töredékére zuhant. Arra a kérdésre, hogy az alapkezelők mivel töltik jelenleg idejük döntő részét, a válaszadók közel 50 százaléka arról számolt be, hogy a portfóliókezelés van fókuszban, míg két évvel ezelőtt még 80 százalékuk új befektetések keresésében volt érdekelt.
A gondot csak az jelenti - hívja fel a figyelmet a Deloitte szakértője -, hogy a régiót célba vevő kockázatitőke-alapok jó része hatalmas befektetésre váró vagyontömegen ül, miután a válság nyomán sem volt gyakori, hogy az alapokba befektetők visszatáncoltak volna. Ebből a szempontból viszont óvatos bizakodásra ad okot, hogy az akvizíciós piaccal kapcsolatos várakozások a tavaly őszi felméréshez képest számottevően javultak: akkor a válaszadók 80 százaléka vélte úgy, a piaci környezet további romlására kell számítani, most már csak 20 százalékuk pesszimista, míg 60 százalékuk stabilként jellemzi a régió országainak piaci helyzetét.
Seres szerint a befektetések terén való óvatosság mellett az is vezeti a kockázati tőkebefektetőket, hogy az idő az ő kezükre dolgozik: a hitelpiacok beszűkülésével a korábbiaknál sokkal olcsóbban lehet részesedést szerezni egy-egy ígéretesnek látszó vállalkozásban, ráadásul az időben elhúzott tárgyalások során a befektetési célpont tulajdonosainak folyamatosan romlik az alkupozíciója. A kiadások terén a megfontoltságra persze az alapoknak is szükségük van: a pénzpiaci válság nyomán ugyanis lényegében nincs mód jelentős tőkeáttétellel vagy éppen hitellel kiegészítve finanszírozni egy-egy befektetést: a 100 százalékban az alapok saját tőkéjéből finanszírozott befektetések miatt ugyanakkor csökken az átlagos tranzakciós méret.
