Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ezer sebből vérzik a mezőgazdasági beszállítókkal szembeni tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény, amit az utolsó tavaszi ülésnapján fogadott el a parlament - legalábbis Sólyom László szerint, aki visszaküldte az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot. (Az Országos Kereskedelmi Szövetség egyébként erre kérte az elnököt.) A köztársasági elnök szerint a jogszabály vélhetően sérti az uniós jogot, de ez csak az egyik baj: a törvény rohammunkában készült, gyakorlatilag egy nap alatt - emiatt számtalan pontatlanságot tartalmaz.
A négy parlamenti frakció - és nem a kormány - által közösen kezdeményezett törvény célja eredetileg az lenne, hogy az élelmiszer-termelők és a kereskedők közötti kapcsolatok átláthatóbbá váljanak. A törvényjavaslat tiltaná a kereskedők által a termelőktől követelt belistázási díjat, illetve minden olyan díjat, ami a kereskedő működési költségeit a beszállítóra hárítaná. A javaslat szűkítené például a polcpénz szedésének lehetőségét is - erre csak akkor kerülhetne sor, ha az adott termék a hipermarket egy kiemelt helyére kerül.
A törvény komoly hibája, hogy csak magyarországi jogalanyokra terjed ki - hívja fel a figyelmet Sólyom László. Így szerinte ahelyett, hogy a hipermarketek a magyar termelőkkel kereskednének, a külföldi kereskedő inkább a külhoni termelőtől veszi meg az árut, így pont fordított hatású a törvény, mint amilyennek a jogalkotók szánták - vagyis a magyar termelő kiszorul a hipermarketekből. A köztársasági elnök azt is kifogásolja, hogy a törvény betartatását nem a Gazdasági Versenyhivatalra, hanem a mezőgazdasági joghatóságra bíznák, jóllehet információink szerint a GVH jogkörének ilyen irányú megkurtítására vonatkozó szabályt viszont Sólyom aláírta. A köztársasági elnök azt is kifogásolta, hogy a kiszabható bírság mértékét - amelynek maximuma akár kétmilliárd forint is lehet - nem az árbevételhez kötötték a jogalkotók.
Végezetül a köztársasági elnök arra hívja fel a figyelmet a Szili Katalinnak küldött levélben, hogy jobb, ha a törvényjavaslatokat a képviselők profikra (vagyis a kormányra) bízzák, ugyanis az általuk összehozott javaslat "ad hoc jellegű, szakmailag nem alátámasztott, nincs kellőképen kidolgozva" - így pedig nincs értelme a jogalkotásnak -, és arra kérte az országgyűlést, hogy a jövőben ezen hibák ne ismétlődjenek.
