A kormány a múlt heti ülésén 3,44 milliárd forintot szabadított fel a költségvetés általános tartalékából, ami az előre nem látható kiadások fedezetére szolgál - derül ki a most nyilvánosságra hozott kormányhatározatokból. A legtöbb pénzt - 1,65 milliárd forintot - a Külügyminisztérium kapta a külképviseleti hálózat működtetésére. A külügy az idén már nem először kapott pluszpénzt erre a célra, ami arra utal, hogy a tárca a költségvetés készítésekor alaposan elszámolta magát, a forint árfolyamával legalábbis. A kormány mostani döntésével 1,1 milliárd forintot adott a krízisalapba, amelyből egyszeri 20-50 ezer forintos szociális segélyt igényelhet bármely magyar állampolgár.
A kormány határozatait június utolsó napjára datálták, ezekkel a döntésekkel ki is ürült az általános tartalék első féléves kerete. Az idei költségvetést a parlament 47,1 milliárd forintos általános tartalékkal fogadta el. Az első félévi költésekből a Gyurcsány-kormány 12,2 milliárd forinttal, míg a Bajnai Gordon vezette kabinet 6,2 milliárd forinttal részesedett, így a második félévben még 28,5 milliárd forintja van a kormánynak az előre nem látott kiadásokra.
Az általános tartalékon túl további 78 milliárd forint van a költségvetés egyensúlyi tartalékában, ám ehhez az utolsó pillanatig nem nyúl a kormány - derül ki az IMF igazgatóságának címzett június 11-ei levélből, amelyet a héten hozott nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium. Az Oszkó Péter pénzügyminiszter és Simor András MNB-elnök által jegyzett szándéknyilatkozat leszögezi, hogy idén további költségvetési megszorítást nem tervez a kormány. Ha viszont a költségvetési folyamatok a GDP 3,9 százalékára emelt hiánycél teljesülését veszélyeztetnék, annak kezelésére szolgál a GDP 0,3 százalékára rúgó egyensúlyi tartalék. A szándéknyilatkozat szerint a 2010-es költségvetés készítése során mintegy negyvenmilliárd forinttal csökkentik a most 280 milliárdra rúgó közösségi közlekedési támogatást, az önkormányzatok 110 milliárd forinttal kevesebbet kapnak és 2010-ben teljes mértékben megszűnik a lakosság energiaár-támogatása, amire az idén mintegy 80 milliárd forint jut az energiacégek nyolcszázalékos különadójával együtt.
