Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament tegnap - kétharmados többséggel - megszüntette az adómentes képviselői költségtérítést, így 2010-től az országgyűlési képviselőknek járó díjakat és pótlékokat szja és tb-járulék terheli. A javaslat szerint az szja-törvényből törölték a képviselői költségtérítésre vonatkozó mentességeket, a jövőben az országgyűlési képviselő jövedelme önálló jövedelemként adózna, vagyis annak egy része (vagy tíz százaléka, vagy számlával igazolva a nagyobb része) költségként elszámolható, így az adóalapot csökkentő tétel lesz.
A képviselők elfogadták az állami vagyonról szóló törvény módosítását; az országgyűlés privatizációs stop alá helyezte az öt többségi állami tulajdonban lévő regionális vízművet azzal, hogy az öt céget beemelték a tartós állami tulajdonba tartozó vállalkozások közé. A kormánynak nem volt szándéka rövid távon magánosítani az öt regionális vízművet, amely az ország lakosságának tíz százalékát látja el ivóvízzel, de az ellenzéki képviselők nem látták meggyőzőnek a kormány sorozatos ígéreteit, ezért törvénymódosítást javasoltak, amit most az MSZP is megszavazott.
Az országgyűlés tegnap újfent elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, amely a szülés után járó gyermekgondozási díj, valamint segély hosszát a jelenlegi három évről két évre csökkenti, a 2010 áprilisa után születendő gyermekek esetében. A törvényt egyszer már elfogadta a parlament, ám azt Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte - megfontolásra - a parlamentnek. Az anyasági támogatások csökkenése mintegy hetvenezer szülőt érint, az ő gyesükön, illetve gyedükön az állam évi 14 milliárd forintot spórolhat meg 2013-tól. Ugyanakkor a magasabb szociális kiadások, az addigra beérő bölcsődei fejlesztések miatt valódi költségvetési megtakarítással nem számol a kormány a szigorítás után sem.
A valódi hozadéka a most elfogadandó szigorításoknak a foglalkoztatási ráta egyszázalékos növelése lehet: jelenleg a munkaképes korú nők 50,6 százaléka van jelen a munkaerőpiacon, ami hat százalékponttal elmarad az uniós átlagtól. A szociális tárca számításai szerint a hetvenezer érintettből mindössze 30-40 ezren térhetnek vissza egy évvel korábban a munkaerőpiacra a foglalkoztatási helyzet miatt, ők teszik ki a foglalkoztatottak plusz egy százalékát.
