Magyarország gazdasági és politikai kockázati indexei 2008-2009-ben korábban nem látott mélypontra zuhantak - derül ki a Figyelő és a Political Capital éves elemzéséből. A politikai index három területen kritikusnak mondható - mondta Gyulai Attila igazgató. A legjelentősebb visszaesést a stabilitási, a korrupciós és az idegengyűlöletet mérő alindex produkálta. Az elmúlt három évben folyamatossá vált a kormányzati instabilitás: a gyakori személycserék, a kormányzati struktúra átalakítása minduntalan megakasztja a szakmai munkát. A kormánnyal szembeni bizalomvesztés kihat az egész állam működésének megítélésére - hívta fel a figyelmet Gyulai Attila. A politikai kockázati index a legutóbbi, 2007-es 66 pontos szintről két ponttal, 64-re esett - ugyanakkor még a tízéves index mércéje szerint is alacsony politikai kockázatúnak minősíthető az ország.
A gazdasági kockázati index a tíz éve létező skála mélypontjára, 45,5 pontra esett a százpontos skálán, így a gazdasági kockázatokat "közepesnek" minősíthetjük. A konjunktúrakockázati almutató az elmúlt fél évben 30 pontot zuhant a gazdasági válság következtében, ez az almutató magas kockázati szintet jelez.
Előretekintve, 2009 második felében enyhén mérséklődő kockázatok rajzolódnak ki a konjunktúrában, de Magyarország idén várhatóan nem kerül ki a magas kockázati kategóriából. A tavalyi év paradoxona, hogy az államháztartási hiány jelentős csökkenése ellenére az egyensúlyi alindex 2008 végén is a magas kockázatú tartományban maradt (38,2). A tavalyi év annak a kegyelmi állapotnak a végét jelentette, amiben a rossz gazdasági modellt választó Magyarországot is közepes vagy alacsony kockázatúnak árazták a tőkepiacok. Ma az országot az alacsony növekedési potenciálú, eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacok közé helyezték a válaszadók.
