Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemzetgazdasági érdek a hazai tőkepiac megerősítése és a hosszú távú, elsősorban nyugdíjcélú megtakarítások erőteljesebb ösztönzése. Ezzel szembe megy a kormány javaslata, mely 54 százalékos adóval és ennek még 27 százalékos járulékával terhelné az önkéntes nyugdíjpénztárak munkáltatói hozzájárulásait - jelezte Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke. Véleménye szerint a munkáltatói befizetések 95,6 százalékos teherrel sújtása lenullázná a vállalatok fizetési hajlandóságát. Ehhez képest a 19 százalékos vállalati adó az osztalékadóval együtt is jobb alternatíva a vállalatoknak, így pedig az eddig évente befizetett 80 milliárd forint nemcsak elkerülné a magyar nyugdíjrendszert, hanem osztalék formájában elhagyná az országot is - figyelmeztetett Szalay-Berzeviczy.
Ma az önkéntes nyugdíjpénztárakba befolyó pénzek 80 százalékát teszik ki a munkáltatói befizetések, ezek nélkül a rendszer leépülne. A Magyarországon működő 65 önkéntes pénztár közel 800 milliárd forintot kezel a mintegy 1,4 milliós tagság nevében, a vagyon tavaly 100 milliárd forintnyi éves befizetéssel bővült. A pénztárak a kezelt pénzek 80-90 százalékát belföldi eszközökben, 65-75 százalékát állampapírokban, 10-15 százalékát pedig magyar részvényekben helyezik el, így gyors likvidálásuk és az új befizetések leépülése az állampapírpiac zavarát okozhatja, ráadásul még több magyar részvény kerülne külföldi befektetőkhöz a volt tőzsdeelnök szerint.
A nyugdíjpénztáraknak nem az államháztartás hiányát kell finanszírozniuk, hanem a tagság jövőbeni nyugdíját, ezért nem volt hiba a szakember szerint a választható portfóliók bevezetése és a 40 százalékos részvénykitettség szabálya sem. Hiba volt viszont a választható portfóliók feltöltési határidejének két évvel való elhalasztása - állítja a BÉT korábbi elnöke, aki szerint megtévesztő és a rendszer iránti bizalmat csökkenti, ha egy hosszú távú koncepció helyességét rövid távú eredményességen keresztül mérjük. Hasonló megfontolásból veti el az inflációkövető hozamgaranciát is, amely a hosszú távú hozammaximalizálás ellen hat.
