Nem aratott sikert a kormány bruttósítási elképzelése az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. Sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal nem értette, mi is a cél ezzel az átalakítással, mert az biztos, hogy egyszerűbbé nem válik ezzel a rendszer.
A szuperbruttó egy jelentéktelen, apró eleme a javaslatnak - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter, hozzátéve: a lényege mindössze annyi, hogy átláthatóvá válik, adott nettó bér mekkora bérköltséget jelent. Ez a magyarázat nem győzte meg a munkaadókat, Rolek Ferenc, a VOSZ alelnöke szerint ugyanis ezt a bérpapírra most is rá lehet írni. Ha csak ennyi értelme van a bérek bruttósításának, akkor ezt nem fogja támogatni az oldal - tette hozzá.
Első körben nem alakult ki érdemi vita a juttatások megadóztatásáról, csak az látszott körvonalazódni, hogy mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalnak van kifogása a kormány elképzeléseivel kapcsolatban. A kormány kettébontaná a jelenleg még adómentes természetbeni juttatásokat: az egyik csoportba tartozna az üdülési csekk és például a melegétel-utalvány, ezek 32 százalékos adóterhet viselnének jövőre, a többi pedig egyszerűen átkerülne a most is adóztatott körbe, ami jövőre 54 százalék jövedelemadót jelentene plusz az adóval növelt összeg 27 százalékát járulékként is meg kellene fizetni. Azt, hogy végül milyen juttatások fognak adózni és milyen kulccsal, később fogják részleteiben megvitatni a felek.
Az egyik sarkalatos pont az üdülési csekkek megadóztatása, ezt egyik oldal sem tartja elfogadhatónak, adómentesen hagynák - évente több mint 40 milliárd forint értékben váltanak be üdülési csekket. A munkavállalói oldal emellett a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj megadóztatását is aggályosnak tartja. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint ugyanis ez is az öngondoskodás része, márpedig a kormány deklarálta, hogy ezeket nem kívánja megadóztatni.
