Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket is megadóztatná a kormány több javaslat bevezetésével. Első körben az idén év végén megszűnik az adóamnesztia, vagyis az a lehetőség, hogy a külföldön realizált jövedelmeket tíz százalék adó megfizetése révén haza lehet hozni. A rések betömésének egyik eszköze, hogy a társasági adóról szóló törvény új fogalmat vezet be ingatlannal rendelkező társaság néven. Ezek tipikusan offshore helyszínen bejegyzett vállalkozások, amelyek magyarországi ingatlanokban érdekeltek és ez az érték a nyilvántartott eszközérték legalább 75 százalékát teszi ki. Ha e társaságokban tőkekivonással vagy részesedés eladásával szerez jövedelmet egy tag, akkor 30 százalékos adót kell fizetni az értékkülönbözet után. Szintén 30 százalék adót kell fizetni az olyan kamat-, jogdíj- és szolgáltatásidíj-kifizetések után, amelyek offshore államokba irányulnak. Ezt az adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie.
A társasági adóban a legjelentősebb változás az lesz, hogy megszűnik a különadó és több, adóalapot csökkentő tétel is kikerül a törvényből. Ezek közül a legjelentősebb a helyi iparűzési adó levonhatósága lesz, ami több mint 250 milliárd forintot tett ki tavaly. Megmarad a k+f, a gyorsított értékcsökkentés és például a fejlesztési tartalékképzés levonhatósága. Utóbbit a korábbi négy év helyett hat éven át lehet feloldani. A társasági adó kulcsa 19 százalékra emelkedik, ám az újdonság, hogy a kormány szerint csak ideiglenesen.
A számviteli törvény tervezett módosítása értelmében jelentősen csökkenthető lesz az árfolyamkockázat azzal, hogy bármelyik társaság vezetheti könyveit euróban - ez eddig attól függött, hogy a forgalom mekkora aránya bonyolódik euróban.
Elbúcsúzhatnak a vállalkozások a minimálbérek bűvkörétől. Jövőre ugyanis nem a mindenkori minimálbérhez, hanem egy, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott átlagkeresethez kell majd mérni a kifizetett béreket. A FEOR-számok alapján listázott átlagbéreket nemcsak a munkavállalók esetében kell majd alkalmazni, hanem a társaságok személyes közreműködő tagjai és az egyéni vállalkozók maguk után fizetett járulékalapjában is. Ha utóbbi két esetben nem érné el a megállapított díj a tevékenység piaci értékét, akkor erről bejelentést tehet a munkáltató.
Az egyik legértelmetlenebb adótól szabadulhat meg a kormány azzal, hogy megszünteti a borravaló után fizetendő járulékot. A borravaló és a felszolgálási díj után 2005 októberétől kell járulékot fizetni, ám a gyakorlatban ezt szinte lehetetlen volt ellenőrizni. Szintén a járulékok körében végzett ritkítás a tételes eho megszüntetése és a munkaerő-piaci járulék bevezetése, amely a munkaadó, a munkavállalói és vállalkozói járulék helyett lép a rendszerbe jövőre.
A mostani ötszázalékos foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék három százalékra csökken, ebből egy százalék lesz a korábbi munkaadói járulék, ami megszűnik. A jelenleg hat százalék egészségbiztosítási járulék 7,5 százalékra emelkedik, a munkavállalói járulék beépülésével. Ezzel párhuzamosan megszűnik a vállalkozói járulék, beépülve az egészségbiztosítási járulékba. Az új járulékokból 23,81 százalék megy a Munkaerő-piaci Alapba, a többi az Egészségbiztosítási Alapba kerül. A kulturális járulék megszűnik, a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit várhatóan a játékadó bevételeiből pótolják.
