Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar kormány a korábbi 5,5-6 százalékos gazdasági csökkenéssel szemben erre az évre 6,7 százalékos GDP-zsugorodását vár - jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter az IMF és a Európai Bizottság képviselőivel tartott sajtótájékoztatón. Jövőre még 0,9 százalékkal csökkenhet a GDP az új szcenárió szerint, s 2011-re lehet várni reálisan növekedést. A két szervezettel egyetértésben a vártnál nagyobb visszaesés miatt az államháztartás hiánycélját a korábbi 2,9-ről 3,9 százalékra emelte a kormány. Az idei hiánycél tartása várhatóan nem okoz nehézséget, mivel a 2,9 százalékos célt is úgy tervezte a kormány, hogy maradtak tartalékok a költségvetésben. Oszkó szerint nincs szükség további megszorításokra, a hiánycél elérhető az eddigi intézkedésekkel - az elfogadott költségvetéshez képest az idei áht-kiadásokat 400 milliárd, a 2010-es kiadásokat mintegy 900 milliárd forinttal csökkentik az eddig meghozott, illetve bejelentett intézkedések.
Az új makropálya 2009-re 4,5 százalékos inflációval számol, ám mivel az ütem megugrása az adóemelések következménye, a jegybank a monetáris politikájának alakításakor az adóhatásoktól megszűrt inflációra lesz figyelemmel - mondta Simor András. A jegybankelnök szerint ez utóbbi mutató jó eséllyel mind az idén, de 2010-ben a háromszázalékos inflációs cél közelében marad - vagyis az MNB vélhetően csak az infláció miatt nem szigorít. Simor szerint a magyar gazdaság problémái az alacsony foglalkoztatásból erednek, ugyanakkor a kormány által meghozott intézkedéscsomag jelentős része hosszú távon a foglalkoztatás növelését szolgálja. Az MNB várakozásai szerint a bankrendszer jövedelmezősége az idén csökken - ám a bankrendszer finanszírozása stabil, az anyabankok ellátják tőkével magyar leányaikat. A romló hitelállomány miatt várhatóan jelentős veszteséget realizálnak a bankok - ennek ellenére az MNB, az IMF és az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar bankrendszer tőkeellátottsága nemzetközi összehasonlításban is megfelelő.
A vártnak megfelelően a szükséges jogi procedúrák után az IMF és az EU folyósítja a készenléti hitel következő részét. A Valutaalap következő, júniusi részlete 1,4 milliárd euróra rúg, míg az EU hitelkeretéből még rendelkezésre áll kétszeri lehívásra 2,5 milliárd euró.
Ismét pozitív tapasztalatokkal zártuk a konzultációt, Magyarország fontos lépéseket tett, hogy csökkentse a kormányzati kiadásokat, az ország jó úton halad. Azt is látjuk, hogy a kormány kész további intézkedésekre, ha azok szükségesek - mondta Elena Flores, az EB igazgatója. A nemzetközi környezet miatt szükség volt a hiánycél felülvizsgálatára, ugyanakkor az EB üdvözli azt a célt, hogy az államháztartás hiánya 2011-re újra a maastrichti három százalék alá csökken. A nemzetközi pénzügyi helyzet és a kormány által meghozott intézkedések együttes hatása, hogy az új hiánycél a GDP 3,9 százaléka lesz 2009-ben - mondta James Morsink, az IMF delegációvezetője. Véleménye szerint a magyar bankrendszer korábban is rendkívül stabil volt - nem alakult ki ingatlanbuborék, alacsony volt a rossz hitelek aránya -, így "csak" egy cél lehet: megőrizni ezt a stabilitást.
A húszmilliárd eurós hitelkeret felülvizsgálatára, meghosszabbítására mind a két szervezet nyitott, ez logikus lépés lenne - mondta Flores. Ugyanakkor e kérdés nem került szóba a mostani tárgyalásokon, az egy későbbi megállapodás részét képezheti. Morsink szerint az IMF-hitel teljesen lefedi az idei finanszírozási szükségletet, azt, hogy 2010-ben milyen lesz a globális pénzügyi helyzet, még nem lehet tudni. Ha a magyar kormány kéri, az IMF kész hosszabbításról tárgyalni.
