Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország kockázati felára ma jóval nagyobb, mint Lengyelországé vagy Csehországé, sőt még a román és a bolgár felárnál is magasabb, ami alapvetően meghatározza a magyar kamatszintet, épp ezért nem lehet azt radikálisan csökkenteni - mondta a jegybank alelnöke. A pénzügyi válság magyarországi hatásait elemezve Király Júlia beszélt az állam túlköltekezéséről, amihez hozzájárult a vállalatok és a lakosság eladósodása devizában - írta az MTI-Eco. "Mindez oda vezetett, hogy 2008 októberében Magyarország GDP-arányos külső eladósodása devizában elérte a 45 százalékot, amiből a kormányzati szektoré 15 százalék, a vállalatoké és a lakosságé együtt 30 százalék volt" - magyarázta az alelnök. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági recesszióban egy felelős bankár ilyenkor egyet tud tenni: hitelt ad az ügyfeleinek, mert ha ezt nem teszi, akkor holnap már nem lesz ügyfele. Király utalt arra, hogy az Európai Központi Bank (ECB) legutóbb szerdán üzente meg az MNB-nek, hogy refinanszírozási hitel ellentételeként továbbra sem fogad be magyar állampapírt fedezetként, ugyanakkor vizsgálja az MNB tavaly őszi állampapír-vásárlási akcióját, amely szerintük sértheti a nemzetközi megállapodásokat.
A konferencián felszólaló Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint nem az euró bevezetésének céldátumát kívánja kijelölni, hanem az euró bevezetéséhez szükséges lépéseket kívánja megtenni a válságkezelő kormány. "Az idén induló, s a jövőre folytatódó adócsökkentésre húsz éve nem volt példa", hiszen az adóék csökken, így a bruttó bérből a munkavállalóknál maradó hányad a korábbi 46 százalékról 54 százalékra nő már 2010-ben.
