Még mindig nem dőlt el, hogy a forint vagy a recesszió diktálja-e idén az áralakulás ütemét Magyarországon, a vártnál nagyobb, éves összevetésben 3,4 százalékos áprilisi inflációban azonban biztos közrejátszott a megszűnt vizitdíj bázishatása is. (Az egészségügyi szolgáltatások kiszűrésével már a harmadik hónapban is három százalék fölött volt a mutató.) Elemzők szerint a részadatok összességükben azt mutatják, hogy a forintgyengülés nagyobb kockázatot jelent, mint amire korábban számítottak, az év közepén életbe lépő áfaemelés hatását pedig még csak találgatni lehet, hiszen nem tudni, mennyit nyelnek le belőle a kereskedők. Az ingatlanszektorban a bérlakáspiacon aligha lehet az inflációt érvényesíteni, az üzleti ingatlanoknál viszont nem áll meg a fogyasztói árindex követése, igaz, nem a magyar, hanem az uniós vagy az eurózónás adathoz igazodva. A bankoknál arra számítanak, hogy csökkenő inflációs környezetben is megmaradnak a betéti akciókban elérhető magas reálkamatok.
