Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A következő hónapokban a magyar gazdaságot a külső és a belföldi kereslet szűkülése egyaránt sújtja. Miközben 2009 egészében a GDP 5,5 százalék körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése.
A kutatók szerint a pénzpiaci forráshiány kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A külső finanszírozási igény a 2008-as 7,8 milliárd euróról idén 2 milliárdra, a GDP 2,2 százalékára csökken. Az exportcsökkenésnél nagyobb importvisszaesés miatt megugrik a külkereskedelmi aktívum, a csökkenő profittermelés miatt visszaesik a jövedelemkiáramlás - bár a kamatteher emelkedik -, a nettó EU-források pedig 1,1 milliárd euróról 2,5 milliárdra emelkednek.
A visszaeső kereslet és a csökkenő nyersanyagárak mérséklik a drágulás ütemét az év közepéig, így az infláció 2,5 százalék környékére csökken. A mérséklődés ellen hat viszont a forintgyengülés begyűrűzése, majd júliustól a várható áfa- és jövedékiadó-emelés gyorsítja az inflációt. Az év végére átmenetileg hét százalék közelébe emelkedhet a pénzromlás üteme, éves átlagban 4,5 százalék várható.
Az üzleti szférában a bruttó keresetek három százalék alatt nőhetnek, míg a közszférában három százalék körüli nominális apadás valószínű - végeredményben négy százalék körüli reálkereset-csökkenés várható. A vásárolt fogyasztás hat százalékkal esik vissza, ami egyrészt a növekvő munkanélküliségnek, másrészt a megtakarítási hajlandóság látványos emelkedésének tudható be. A GDP-arányos megtakarítási ráta legalább öt százalékra emelkedik, a beruházások viszont mintegy 10 százalékkal zsugorodnak 2009-ben.
