Áprilisban 38,1 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, szemben a tárca 96,6 milliárdos várakozásával - közölte a Pénzügyminisztérium. Az első négyhavi deficit 604,1 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 522 milliárd után. Áprilisban az államháztartás közel nullszaldóval szokott zárni, hiszen az év eleji kiadások lecsengtek, ugyanakkor a negyedéves adóbevallások miatt a bevételek az átlagnál magasabbak. Az idén attól tartott a tárca, hogy a deficit az előrehozott májusi bérkifizetések miatt megközelítheti a százmilliárd forintot. Ez nem következett be, és vélhetően ennek köszönhető a vártnál jóval kedvezőbb hiányadat.
A költségvetés helyzete még jobb is a tavalyinál: a bevételek a 2008-as szinten maradtak, míg a kiadások csökkentek. A nagyobb hiány az elkülönített állami alapok fokozottabb kiadásai miatt keletkezett, de a főbűnösnek a tb-alapok számítanak, ahol a 93 milliárdos mínusz háromszor magasabb a tavalyinál. Ezt egyszerre okozzák az elmaradó járulékbevételek és a némileg magasabb költések. A trend megfordulására nem lehet számítani, ugyanis az a megállapodás született az egészségügyi miniszter és a kormányfő között, hogy az egészségügyben az idén már nem lesz újabb kiadáscsökkentés.
Az első négy hónapban 604,1 milliárd forint hiány jött össze, ami 82 milliárd forinttal meghaladja az egy évvel korábbi értéket. A PM a legutóbbi prognózis készítésekor azzal számolt, hogy az államháztartási deficit a félév végére eléri a 892,7 milliárd forintot - a GDP 3,4 százalékát -, és meghaladja az egész évre tervezett hiány mértékét. Ennek ellenére három héttel ezelőtt a PM még azt állította, hogy így is tartható lenne 2,9 százalékos hiánycél. Azóta - az Európai Bizottság 3,4 százalékos előrejelzése után - a prognózison részben módosított Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki a tegnap kezdődött IMF-EU konzultációs tárgyalások függvényévé tette a kormány új hiánycélját.
