Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mint az közismert, tavaly októberben a magyar kormány pénzügyi segítséget kért az IMF-től, illetve az Európai Uniótól, miután épp idejében felismerte, hogy a világgazdasági válság hatásaként Magyarország gazdaságának, illetve az államadósság finanszírozásának megszokott piaci forrásai bedugulhatnak. A két szervezet, illetve a hozzájuk csatlakozó Világbank október végén jelentette be, hogy húszmilliárd eurós készenléti-finanszírozási hitelt nyújt Magyarországnak. A legnagyobb részt, 12,5 milliárd eurót az IMF állja, az Európai Unió 6,5 milliárdos keretet nyitott, míg a Világbank egymilliárd eurót vállalt, ám ez utóbbi részleteiről a mai napig nem született megállapodás. Még tavaly összesen hétmilliárd eurót folyósított elsőként a Valutaalap és az Európai Bizottság, míg a februári első ellenőrző konzultáció után további négy és fél milliárd eurós hitelkeret nyílt meg Magyarország előtt.
A most kezdődő harmadik konzultációra viszonylag kényelmes helyzetben készülhet a Pénzügyminisztérium és a jegybank stábja, hiszen a harmadik részlet követelményeit messze túlteljesítette a kormány az e héten elfogadott nyugdíjszigorításokkal. Ugyanis a februári konzultáción meghatározott célok szerint a harmadik részlet folyósításnak feltétele a javaslatok parlament elé terjesztése volt csupán - ráadásul a Bajnai-kormány által elfogadtatott javaslat jóval szigorúbb a vállalásoknál. Februárban még csak az új nyugdíjasok 13. havi nyugdíjának eltörléséről volt szó - ezzel szemben a parlament gyakorlatilag a héten eltörölte ezt a juttatást és a tervezett nyugdíjkorhatár-emelést is gyorsabb ütemben vezetik be. Igaz, mindehhez az is kell, hogy a törvény a jövő heti végszavazáson is átmenjen.
Ugyanakkor még sehol nincsenek a gyed tervbe vett szigorításának részletei, a törvényjavaslatról nem is beszélve - amelynek beterjesztése szintén a következő részlet feltétele lenne a februári megállapodás szerint. A költségvetési konszolidáció ügyében tett vállalásokat (a GDP 0,7 százalékára rúgó kiadáscsökkentés) már végrehajtotta a kormány, ahogyan a pénzügyi szektor szabályozásában vállalt törvénykezési kötelezettségek is sínen vannak.
A tárgyalásokon keményebb dió lesz a makrogazdasági pálya és az államháztartási hiány kérdése. A magyar kormány hivatalosan most 5,5-6 százalékos gazdasági visszaeséssel, ugyanakkor 2,9 százalékos GDP-arányos deficittel számolt, ez utóbbi vállalás teljesítését megbízhatósági kérdésként kezeli, de a hitel folyósításának is sarkalatos pontja. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzésében azzal számol, hogy a gazdaság visszaesése az idén 6,3 százalék lesz, miközben 3,4 százalékos, 2010-re pedig 3,9 százalékos GDP-arányos hiányt várnak - ez utóbbi prognózis egyben orientálhatja a magyar kormányt a most kezdődő tárgyalásokon, ha puhítani akar a hitel feltételein. Oszkó Péter viszont nem aggódik a makropályáért mondván, hogy a magyar kormány és Brüsszel GDP prognózisa között nincs nagy különbség. Nem látok okot arra, hogy újabb megszorító lépésektől kelljen tartania a társadalomnak - fogalmazott Oszkó Péter, aki elmondta, hogy a most kezdődő konzultáció várhatóan május 18-án zárul ezt követően készít el a kormány a végleges makrogazdasági számokat, köztük a GDP-előrejelzést, és a hiánycélt.
