Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Programja szerint a Bajnai-kabinet újult erővel lép fel a korrupció ellen. A kormány egyéves cselekvési terve ugyanis leszögezi: az állam csak a jogszabályok és a tisztesség együttes érvényesülése esetén működik megfelelően. A legfontosabb elem a tisztességes eljárás védelméről szóló törvénycsomag lesz, amelyről az igazságügyi tárca még egyeztet. Ez a törvény arra hivatott, hogy érdemben javítson a magyar korrupciós helyzeten. A helyzet ugyanis sürgető: Magyarország korrupciós teljesítménye a 2007-es stagnálás után a Transparency International (TI) 2008. őszi korrupcióérzékelési listája (CPI) szerint romlott: a 180 állam között immár csak a 47. helyen áll, az index értéke pedig 5,3-ről 5,1 pontra csökkent. A magyar gazdaság a TI listáján a 27 tagú EU-ban a 18. helyre került, ráadásul miközben a teljesítménye romlott, az index immár csaknem megegyezett a javuló közép-európai átlaggal. Szakértők szerint a gazdasági válság hatására a helyzet tovább romolhat. A korrupció azért is problémás, mert terjedése gátolja a gazdasági növekedést, míg visszaszorítása gyorsítja azt: egy vizsgálat szerint a CPI értékének egypontos javulása a GDP fél százalékával javítja a működőtőke beáramlását, valamint négy százalékponttal növeli az átlagkeresetet (Napi, 2008. szeptember 24.).
A csomag alapján állna fel a Közérdekvédelmi Hivatal (KH), amely a tisztességes eljárás követelményeit sértő esetek vizsgálatára hivatott. A tervek szerint az új hivatal - többek között - kivizsgálja a tisztességes eljárás sérelmét megvalósító magatartásokat, elemzi a korrupcióval összefüggő társadalmi folyamatokat. Újdonság, hogy a tervezet biztosítja a bejelentők védelmét - ennek része a bejelentés miatt elszenvedett esetleges munkaügyi hátrány miatti jogi és anyagi jellegű segítség is. Nem annyira a KH létrehozása fontos, mint inkább az, hogy hatékonyan lépjen fel a korrupció ellen; ráadásul erre a feladatra régóta léteznek illetékes szervek, mégis kevés az "igazi" ügy - mondta lapunknak Alexa Noémi, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója, aki szerint évente összesen 350 (2008-ban 380) vesztegetéses eset kerül bíróságok elé, ami nyilvánvalóan töredéke a valós ügyleteknek. A tervezet szerint a KH közérdekvédelmi bírságot vethet ki, amelynek összege a korrupciós összeg legalább kétszerese, legfeljebb háromszorosa lehet. Emellett a bejelentést tevő munkavállaló a bírság tizedéig terjedő összegben díjazást kaphat. A jogszabály a tervek szerint október 1-jén lép hatályba. A csomag része a lobbitörvény módosítása és a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési határozat is.
A cselekvési terv szerint a kormány vezérfonalnak a 2007 nyarán felállt antikorrupciós koordinációs testület (AKT) által kidolgozott stratégiát tekinti. A dolog szépséghibája, hogy az AKT hat civil tagjából 2008 decemberében négy távozott, mivel úgy találták, kiüresedett a testület munkája: rendszertelenné váltak az ülések, és 2008 februárja óta csupán a már elkészült korrupcióellenes stratégia kiegészítése, kozmetikázása folyt.
