Zánkán az idén módosították az ingatlanadó rendszerét - tudtuk meg a nyaralótulajdonosoktól. Az idegenforgalmi adót megszüntették, helyette a magánszemélyekre is (egyébként a vállalkozásokat terhelő) építményadót vetettek ki. A nyaralókat négy értéksávba sorolták, így a jobb elhelyezésű házaknál az adóteher nőtt. Ezzel együtt lapunk érdeklődésére Filep Miklós, Zánka polgármestere azt hangsúlyozta, hogy mivel a luxusadó bevezetését sem lehetett érvényesíteni, az új, értékalapú ingatlanadótól sem vár sokkal többet. A zánkai nyaralók többségének értéke 15-20 millió, a lakóházaké pedig 20-30 millió forint. Az értékalapú adóztatás évente körülbelül 100-200 ezer forint összegű terhet róna a tulajdonosokra, így az intézkedés az ingatlanok gyors elértéktelenedéséhez vezetne - mondta Filep.
A tervezett formában bevezethetetlennek tartja az értékalapú ingatlanadót Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is. A szokásos kifogás (az ingatlanokat egyedileg kellene értékelni) mellett kifejtette: az értékalapú adóztatás a különböző infrastruktúra-fejlesztési projektek ellen hangolná a lakosságot, hiszen senki sem érdekelt abban, hogy az esetleges fejlesztő beruházások befejeztével felértékelődő ingatlana után több adót fizessen. Egy ilyen intézkedés így leállíthatja a lakótelepi lakások rehabilitációját, gátat szabhat az útfelújítási projekteknek és egy sor, egyébként elengedhetetlen beruházásnak. Ráadásul a kormány csak általánosságban beszél, így jelenleg nem lehet megmondani, hogy mekkora adóteher-növekedést jelentene az új ingatlanadó-modell - hangoztatta Kósa.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg alpolgármestere az értékalapú adóztatás regionális jellegét tartja igazságtalannak. Az értékalapú ingatlanadó bevezetéséhez szerinte is fel kell becsültetni az összes ingatlant, ami rendkívül megnövelné az adó beszedésének költségeit, hiszen csak Zalaegerszeg területén körülbelül 35 ezer lakás és ennél is több egyéb ingatlan van - mondta Gyutai.
Nyíregyházán viszont már 1990 óta értékalapú építményadót vet ki az önkormányzat. A jelenlegi építményadó ugyanakkor nem terheli a magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanokat. A jelenlegi építményadóból befolyó bevétel 1,1 milliárd forint, ami további 6-700 millió forinttal bővülne a magánlakások bevonásával. A városban a forgalmi érték ötven százaléka az adó alapja, ennek a fél százaléka az adó mértéke, a vállalkozás célú ingatlanok esetében az adó mértéke a korrigált forgalmi érték 2,6 százaléka. A jelenlegi keretek között a nyíregyházi rendszer megfelelően működik, ám ennek feltétele - mondták el az önkormányzatnál - a rendelkezésre álló összehasonlító adatbázis és a kellően felkészült szakembergárda.
Csajági Mátyás