Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országgyűlés tegnap szavazott a nyugdíjtörvényhez benyújtott módosító javaslatokról, köztük az egyetlen lényeges csomagról, amit a kormány terjesztett be. Az elfogadott módosítás szerint 2012-től fokozatosan a jelenlegi 62 évről 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, évente fél esztendővel, vagyis 2018-től lesz egységesen 65 év a nyugdíjba menetel legkorábbi időpontja. Továbbra is igényelhető a korhatár előtti nyugdíj abban az esetben, ha legalább 40 év járulékfizetéssel rendelkezik a biztosított, ám a korhatár előtti nyugdíjba menetelt továbbra is a nyugdíj csökkenésével honorálja a társadalombiztosítás.
Szigorodnak a nyugdíjemelés szabályai is. Jelenleg a nyugdíjemelés mértékét felerészt az infláció, felerészt a nettó keresetemelkedés alapján számítják ki (ez az úgynevezett svájci index), míg a jövőben a gazdasági növekedés mértékéhez is kötik majd. Amennyiben a GDP bővülésének üteme nem éri el az évi három százalékot, akkor csak az inflációval korrigálják a nyugdíjak értékét, a 3-4 százalékos növekedési sávban 20 százalékos súllyal már figyelembe veszik a nettó keresetek emelkedését is, míg a jelenlegi svájci indexálást csak az öt százaléknál nagyobb tempójú években veszik elő.
A szigorítások része, hogy a mai formájában megszűnik a 13. havi nyugdíj, az idén novemberben esedékes második felét el is törlik. A jövőben akkor lesz nyugdíjprémium, ha a gazdasági növekedés eléri a minimum 3,5 százalékot, ez esetben egyhavi nyugdíjuk negyedét, de legfeljebb húszezer forintot kapnak a nyugdíjasok, kizárólag abban az esetben, ha a folyósítás nem veszélyezteti az államháztartás tervezett hiánycélját. A teljes egyhavi nyugdíjnak megfelelő, de legfeljebb 80 ezer forintos nyugdíjbónusz kifizetésére akkor kerülhet sor, ha a gazdasági növekedés meghaladja az évi 7,5 százalékot, ami gyakorlatilag a soha kategóriája.
