Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) értékelése szerint a Bajnai-kormány válságkezelő intézkedéssorozata alapvetően jó irányba tett kezdő lépésként értékelhető - eltörli a 100 napos program eredendő bűneinek egy részét is -, de Parragh László elnök szerint fájóan hiányzik belőle a gazdaságélénkítés részletezése. A kamara az intézkedéseket támogatni tudja, de - mint fogalmazott - végre kellene hajtani ezeket.
Úgy véli, a csak a fiskális egyensúlyra koncentráló konvergenciaprogram 2006-os bevezetése is megmutatta, hogy a költségvetési kiadáscsökkentés nem állítja növekedési pályára a gazdaságot - akkor ugyanis drámaian megtört a GDP-növekedés üteme és azóta sem érte el program előtti mértéket. Eközben aggasztóan szaporodnak a látszatintézkedések - mint a devizahitelesek megsegítése vagy a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos változások is. Parragh szerint ezért kellenek az átgondolt strukturális reformok, gazdaságélénkítési programok is. Hosszabb távon az adó- és járulékpolitika belső átrendezésénél többre van szükség a versenyképesség növelése érdekében - mondta. A kamara szerint a most bejelentett programban a részletes egyensúlyjavító intézkedések mellett csak vázlatpontokban jelenik meg az élénkítés, a befektetői bizalom erősödését pedig ismét a fiskális szigortól várja a kormány. Ez utóbbi persze létfontosságú, mert a kamatfelárak miatt egyre nagyobb mértékben nőnek a költségvetés, a verseny- és a privátszféra kamatterhei is - a kamatfelár pedig bármekkora költségvetési megtakarítást képes eltüntetni.
A vállalkozói szféra jövedelempozícióját 2009-ben várhatóan mintegy 20 milliárd forinttal, 2010-ben 230 milliárd forinttal javítják a tervezett adó- és járulékintézkedések, viszont a keresletcsökkenés miatti jövedelemkiesés ennek többszöröse lehet, ráadásul a szuperbruttósítás vagy a táppénzszabályok módosítása is rejtett többletköltségeket jelent a vállalkozásoknak.
Az év eleje óta bejelentett intézkedések - az uniós források átcsoportosítása, az építőiparnak szánt 1800 milliárd, a gazdaság dinamizálására szánt 1400 milliárd forintos csomag és az állami bürokrácia csökkentése érdemi és gyors járulékcsökkentéssel együtt - már segítenének a cégeken. Mivel a GDP-növekedés kétharmadát adó export egyre inkább gyengélkedik - a teljes visszaesés éves szinten akár 10-15 százalékos lehet -, a recesszió további mélyülése várható. A hatszázalékos GDP-csökkenés lényegében az évi teljes jövedelem 8-10 százalékának elvesztését jelentené.
