Megkezdődhet a csődtörvény vitája, miután azt egyhangúlag tárgyalásra alkalmasnak nyilvánította a parlament gazdasági bizottsága. A kormány célja, hogy a csődeljárások valódi eljárások legyenek. Lucz Zoltánné, a pénzügyi tárca főosztályvezetője elmondta, hogy a módosítás célja a csődtörvény csődeljárásra vonatkozó szabályozásának valódi tartalommal való feltöltése, a törvény működőképessé tétele. A cél az, hogy az adós és hitelező érdekelt legyen a csődegyezség megkötésében, majd annak betartásában. Csődeljárásra a mai gyakorlat szerint egészen kivételes helyzetben kerül sor, ugyanis annak megindítását a jelenlegi törvény előzetes hitelezői konszenzushoz köti. Újdonságnak számít, hogy a törvény bevezetné az automatikus - bíróság által elrendelhető - fizetési moratóriumot, így létrejön a valódi csődvédelem, de a visszaélések elkerülése végett ilyen esetben vagyonfelügyelő ellenőrzi az eljárás alatt levő cég működését.
A törvény a felszámolás eljárási szabályait úgy módosítja, hogy a vagyontalan cégek esetében lehetővé teszi a gyorsított felszámolást - a módosítás célja, hogy ezen vagyontalan, kiüresített cégek felszámolását ne az állam, hanem a cégek egykori vezetői állják, személyes vagyonuk terhére. Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke aggályait fogalmazta meg egyebek közt azzal kapcsolatban, hogy a módosítás lehetővé tenné a hitelezők számára a felszámoló indoklás nélküli felmentését.
