Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár hivatalosan nem indult el a közös agrárpolitika (KAP) 2013-as támogatási időszakának tervezése, tagállami szinten azonban már próbálják "megfogalmazni" az egyes országok agrárérdekeit, s folyik a vita arról, hogyan, mennyiből lehet a későbbiekben finanszírozni az európai mezőgazdaságot - derült ki a második Pápai Agrárakadémián. A helyzet többek között azért izgalmas, mert a megegyezés jelen pillanatban rendkívül távolinak tűnik, hiszen a legtöbb tagállamban belátják: jelenlegi formájában a KAP fenntarthatatlan, és reformra szorul. Elsősorban azért, mert az uniós polgárok mind kevésbé kívánják a jelenlegi mértékben finanszírozni az agráriumot, ám eközben elvárják, hogy a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályozásának megfelelően gyártott élelmiszerek olcsón kerüljenek a boltokba, s a termelők legyenek versenyképesek a világpiacon, nem mellesleg pedig legyenek tekintettel a fejlődő országok érdekeire is. Mindez lényegében megoldhatatlan feladat elé állítja az uniós gazdákat a KAP támogatási rendszere nélkül.
A KAP költségvetése jelenleg is az EU-15-re méretezett, noha már 27 tagállamot finanszíroznak belőle. Igaz, az újak támogatási szintje lényegesen kisebb, és csak fokozatosan éri el a régebbiekét. A Magyarországnak járó támogatások 2013-ban érnék el az uniós szintet, utána valószínűleg csökkennének, ezért, illetve a válság kedvezőtlen hatásai miatt Magyarország kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság fontolja meg a támogatáskiegyenlítés előbbre hozását - mondta Gráf József agrárminiszter. Magyarország a visegrádi országok következő ülésén próbál majd támogatókat szerezni javaslatához, és a bizottságnál is jelezte már ezzel kapcsolatos elképzelését.
Egy egészséges világgazdasági környezetben a kezdeményezés akár meg is valósulhatna, ám az már most látszik, hogy az új KAP kevesebb pénzből gazdálkodhat, és nem kizárt, hogy az EU költségvetése és ezen belül az agrárium finanszírozási rendszere teljesen átalakul. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az unió 2013 után már nem tudja fenntartani a csak a tagállami befizetésekre alapuló finanszírozást, előbb-utóbb kénytelen lesz valamilyen uniós adóból származó bevételre szert tenni.
A GKI számításai szerint az agrárium támogatása a jövőben mindenképpen csökken (jelenleg a büdzsé 40 százalékát fordítják erre). Ha sikerülne a 27-ek költségvetését másfélszeresére emelni, akkor van esélye annak, hogy az agrárium 15-20 százalékos részt hasítson ki ebből, ami jó esetben is 10 százalékkal kisebb támogatási szintet jelent. Ezért több tagállam is napirenden tartja azt az ötletet, hogy a közvetlen kifizetések rovására növelni kellene a tagállami társfinanszírozást - ez azonban több szakértő szerint is burkoltan a támogatások leépítését jelenti.
Az új KAP kidolgozásának vitája során olyan alapvető kérdésekben kell majd konszenzust keresni, miszerint kell-e a tagoknak önálló agrárpolitika a KAP mellett, nem lenne-e értelme a közös források strukturális és kohéziós alapokba olvasztásának.
Magyarországon még a jelenlegi szabályozás korrekciójának szánt Health Check (HC) eredményeit sem publikálták széles körben és még egyetlen uniós pályázati programról sem készült részletes és teljes körű hatásvizsgálat - mondta a Napinak Cserháti Gábor, a KPMG vezető menedzsere. Az adatok nélkül nehéz megítélni, hogy a jelenlegi támogatások mennyivel járultak hozzá a mezőgazdaság versenyképességéhez, illetve azt, hogyan kellene fölhasználni az uniós támogatásokat a jövőben. Tételesen: ha már részletes hosszú távú agrárstratégiája nincs is az országnak, legalább a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának helyreállítását elérhessük. Mielőbb neki kell látni az ország agrárstratégiai érdekeinek meghatározásához, és ezek következetes képviselete is fontos, mivel az EU 2011-ben le szeretné zárni a KAP 2013 utáni költségvetését.
