Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hétvégén nyilvánosságra hozott kormányzati intézkedések alapján elképzelhető, hogy jövőre megszűnik az általánosan számolt minimálbér, helyébe pedig egy szektoronként vagy más módon specializált minimális járulékalap kerül. Legalábbis erre enged következtetni a válságkezelő intézkedés egyik pontja, amely szerint a kormány jövőre a tevékenység értékéhez igazítaná a járulékalapot - az indoklás szerint ez az adóelkerülést szorítaná vissza. Az intézkedés részletes elemei még nem ismertek, vagyis azt még nem lehet tudni, hogy ez a fajta differenciálás mennyiben alakítja át a minimálbéres rendszer alapjait.
Nem ismert például, hogy a differenciálás tartalmaz-e például majd abszolút alsó határt. Azaz kérdéses, hogy a mostani minimálbérhez képest megállapítják-e azokat a szektorokat vagy munkaköröket, ahol többet kell fizetni vagy adott esetben a minimálbérhez képest is meghatároznak alacsonyabb kötelező minimumokat.
Előbbi esetben annyi lenne a szabályozás értelme, hogy egy sor ágazatban szükségszerűen magasabb bért kell papíron fizetni, kérdés persze, hogyan hatna ez a kifizető vállalkozások működésére. Utóbbi elképzelés szerint pedig olyan nagy munkaigényű szektorok juthatnának lélegzethez, amelyek keservesen nyögik a minimálbér jelentette terheket is: ide tartozik például a textilipar vagy akár a mezőgazdasági idénymunka. Kétségtelen, hogy az alkalmazottak ezekben az ágazatokban kevesebb bért kapnának, ám összességében akár a foglalkoztatottság növekedésével is járhat a szabályozás, hiszen alacsonyabb bérköltség mellett egy vállalkozás több alkalmazottat is tudna foglalkoztatni - vagy kevesebbet kellene elbocsátania.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint többféle célzott rendelkezéssel is megoldható lenne a bérezés differenciálása. Elképzelhető, hogy ágazati átlagok szerint lesz kialakítva az elvárt vagy kötelező minimum. Emellett adott tevékenységekkel kapcsolatban bizonyos előfeltételezésekkel is élhet a kormány, például adott számú embert foglalkoztató cég vezetőjének, középvezetőjének elvárt minimumjövedelmet határoznának meg. Persze az is lehet, hogy az adóhatóság kap új jogosítványokat a becslés alkalmazása során.
Összességében igen körültekintően kell meghatározni az ágazatspecifikus béreket, hiszen ha túl magas a bázis, akkor akár munkahelyek megszűnéséhez is vezethet - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérizgatója. Az is problémás, hogy Magyarországon adott ágazatokon belül is jelentősen eltérhetnek a bérek: egy budapesti autószerelő szakmunkás akár a vidéki bérek kétszeresét is megkeresheti - tette hozzá. Arról nem is szólva, hogy a differenciálás maga az adminisztráció bővülésével járhat.
