Impozáns elképzelései vannak a vállalása szerint egy évre szerződő kormánynak a gazdaság élénkítésére. Az ismertetett program szerint ágazati stratégiát terveznek kidolgozni a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő szektorokra, vagyis a járműiparra, a logisztikára, informatikára, gyógyszeriparra és a biotechnológiára. Szintén kiemelt lesz a munkaintenzív ágazatok kezelése, így a turizmus, az élelmiszer-gazdaság és az építőipar. Ösztönöznék a kutatás-fejlesztést is, bár a tavaly májusban felállított k+f minisztériumot megszüntette az új miniszterelnök. Nem kifejezetten rövid távú intézkedés a bürokrácia csökkentése, a lánctartozások visszaszorítása sem, ami szintén a kiemelt célok között szerepel.
A közösségi közlekedés regionalizációjával, az elektronikus jegykezelési rendszer és elektronikus útdíj bevezetésével is fejlődést kíván serkenteni a kormány, ám ebben a kérdéskörben legalább ennyire fontos a költségek csökkentése is. Azt még nem részletezte a miniszterelnök, hogy mennyivel kívánnák lefaragni a közlekedési társaságok költségvetési támogatását.
Az oktatást, a szakképzést, a felsőoktatást piacképesebbé formálnák, ezen belül a felsőoktatás színvonalán javítanának - azt azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mennyi időt szánnának erre. Talán kissé korábban megvalósítható az óvodai, bölcsődei férőhelyek bővítése vagy a gyermekgondozás szabályainak felülvizsgálata, kiemelve például a családi napköziket. Komplex foglalkoztatási programokkal próbálnák ezzel párhuzamosan segíteni a nők visszatérését a munka világába (erre szükség is lesz, hiszen a gyes és a gyed ideje háromról két évre rövidül). Ami a képzést illeti, az elképzelések között több támogatási program is szerepel, amelyek az idősebbek, a hátrányos helyzetűek munkavállalását segítenék elő, vagyis a Start programot továbbra is maximálisan támogatja a kormány.
