Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adótörvényeket érintő konkrétumok java része csak később lesz ismert, mert a Bajnai-kormány szándékai szerint első körben az idén életbe lépő módosításokat tárgyalja majd az országgyűlés. A törvénymódosító már a parlament előtt van - ma lesz az általános vitája -, miután az előző kormány még március 13-án beterjesztette. A vitát követően várhatóan két hét múlva kerül sor a szavazásra, vagyis a törvényt május közepén ki is hirdethetik. A gyors intézkedések lezavarása után a 2010-től tervezett módosításokat külön jogszabályban tervezi a kormány elfogadtatni.
Ennek révén a munkáltatás terhelése jelentősen átalakulhat: amellett hogy a korábbi elképzeléseknek megfelelően jövőre a teljes bér összegéig 27 százalékra csökkennének a járulékterhek, megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás is, ez most 1950 forint. Életbe lépne az összbruttós adószámítás, vagyis a jövedelemadót a járulékokkal növelt összeg után kellene számítani. Ennek tükrében - hogy az összteher ne növekedjen - az alsó kulcs 15-17, a felső 33-35 százalékos lenne, a sávhatár pedig négy-ötmillió forintra emelkedne. A sáveltolások jelentős eredményeket hozhatnak - mondta Gerendy Zoltán, a BDO Forte ügyvezető igazgatója, hozzátéve: bátrabb lépésekre volna szükség például a minimálbér adómentességét és az adójóváírást illetően. Ezzel ugyanis megmarad a jövedelemadózás jelenleg is igazságtalan jellege, vagyis a jövedelemadó javát nagyon kevés magánszemély fizeti. A vagyonosabb magánszemélyek számára több rossz hírt is tartogat a kormány: egyrészt nem szűnne meg a különadó, legalábbis 2010 végéig biztosan nem. Ez azt jelentené, hogy továbbra is háromkulcsos lenne a jövedelemadó-rendszer, hiszen a meglévő két kulcs mellett a járulékplafon feletti rész után - ez nagyjából 6,7 millió forint - a 36 helyett negyvenszázalékos lenne a jövedelemadó.
Emellett már jövőre bevezetné a kormány az általános ingatlanadót - ezt a korábbi kormány csak 2011-től tervezte volna -, amely a szolidaritás jegyében az alacsonyabb értékű ingatlanok esetében lényegében a már meglévő, ingatlanokat terhelő adókat váltaná ki, az értékesebbek esetében viszont többletadót jelentene. A szabályozás részletei még nem ismertek, csak annyi vélelmezhető, hogy az új ingatlanadó értékalapú lesz. Szintén a vagyonosokat érinti majd az adóparadicsomokba menekített jövedelmek bevonása az adózásba - vagyis az offshore társaságokba vitt pénzek után is kellene fizetni jövedelemadót. Az ingatlanadó esetében ellentmondásosak a vélemények, Gerendy szerint például egyrészt korai a 2010-es bevezetés, másrészt nem is reális az elképzelés, ami alááshatja a többi intézkedést.
A társaságok számára sem lesz komoly meglepetés a korábban tervezett elképzelésekhez képest - ezek az intézkedések az egyszerűbb megvalósítás érdekében jövőre lépnek hatályba. Ennek értelmében megszűnik a vállalkozások különadója, ám az adó kulcsa 16-ról 19 százalékra nő. A tényleges hatás csak annak tükrében ítélhető meg, hogy az adóalap-korrekciós tételek közül melyek maradnak, s melyek szűnnek meg. Tavaly az effektív adóterhelés 12 százalékos volt, vagyis jövőre az lesz a kérdés, hogy a korrekciós tételek mennyivel nyomják fel ezt a terhelést - figyelmeztetett Kalocsai Zsolt, az adótanácsadó RSM DTM Hungary vezérigazgatója.
Ami az idei ügyeket illeti, a benyújtott javaslatok java része megmarad, vagyis a minimálbér duplájáig öt százalékponttal csökken a munkáltatás járulékterhe, visszamenőleg 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra nő a személyi jövedelemadó sávhatára, és emelkedni fog, a korábban tervezettnek megfelelően 5-6 százalékkal, a jövedéki adó, ráadásként pedig a gépjárműadó is nő, azt azonban még nem lehet tudni, hogy mennyivel.
