Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén a hidegebb és csapadékosabb márciusi időjárás és a mintegy 35 ezer hektárnyi belvízzel elöntött, továbbá a majd kétannyi átázott terület miatt később indultak a tavaszi mezőgazdasági munkák a földeken. A Magyar Agrárkamara felmérése szerint az összes tavaszi munka a tavalyi évhez viszonyítva nagyjából kéthetes késésben volt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tavaszi munkákról készített - a Napi birtokába került - jelentése még arról szól, hogy április első hetére a gazdák csak a tervezett munkák 14 százalékát tudták elvégezni, a gabonafélék vetését a tervezett 1,407 millió hektár 13 százalékán fejezték be, jellemzően a déli megyékben. Ott már a napraforgó és a kukorica vetése is javában zajlik, az utóbbi évek gyakorlatához hasonlóan idén is hetekkel korábban kezdték a termelők, abban bízva, hogy így elkerülhetik az augusztusi aszályosabb időjárás kedvezőtlen hatásait és a hosszabb tenyészidő miatt növelhetik a terméshozamokat is. Az agrárkamara úgy becsli, hogy április harmadik hetére a tervezett 1,19 millió hektáros kukorica-vetésterület 30-50 százalékán kerülhet a földbe a mag. Az AKI adatai szerint idén mintegy 50 ezer hektárral, 2,6 százalékkal csökkent a tervezett tavaszi vetések területe, ez azonban javarészt az őszi vetések, elsősorban a káposztarepce vetésterületének növekedése miatt alakult így.
A tavaszi búza 88 százaléka, az árpának pedig 93 százaléka került április második hetére a földbe. Csökken a zab, a cukorrépa, a cirok, a burgonya, a borsó, és mintegy 3 ezer hektárral, 549,8 ezerről, 545 ezerre a napraforgó tervezett termőterülete is. A zöldségfélék tervezett vetésterülete lényegében változatlan, 73,5 ezer hektár, idén azonban csemegekukoricából 3 ezer hektárral több, görögdinnyéből kétezerrel kisebb területen termesztenének a gazdák. A zöldségfélék palántázása is előrébb tart, mint tavaly, emellett a burgonya közel 60, a borsó 92, a bab 12 százalékát vetették el április második hetére.
A hirtelen jött jó idő segített behozni a lemaradásokat a tavaszi vetések talaj-előkészítése, illetve a vetések megkezdése, az őszi kalászosok és a repce műtrágyázása, növényvédelme terén. Az AKI adatai szerint az őszi kalászosok fejtrágyázását 1,563 millió hektáron tervezték a gazdák, gyomirtását pedig 1,5 millió hektáron. A gyengébb, késő ősszel vetett őszi búzában az ország több pontján is komolyabb károkat okozott a téli fagy. A gyümölcsösökben időarányosan jól állnak a kertészek a tavaszi munkákkal, bár a hirtelen virágzás miatt volt olyan ültetvény, ahol virágzásban metszették a fákat - mondta a Napinak Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Szerinte a gazdag virágzás jó termést ígér, bár a májusi fagyok, a fagyosszentek még tartogathatnak meglepetéseket a termelőknek. Mindenesetre az könnyebbség lesz, hogy nem virágzásban éri a fákat az esetleges fagy, így kevesebb kárt okozhat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel a magyar hajtatott szamóca még csak most kezd érni, a piacokon ezer forint körüli áron magyarként árult gyümölcs többnyire spanyol áru.
