A foglalkoztatáshoz járulékkedvezményt nyújtó háromféle Start-kártyával tavaly havonta átlagosan csaknem 50 ezer dolgozót foglalkoztattak a munkáltatók - tudta meg a Napi a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól (SZMM). Ez ugyan javulás a 2007-es 32 ezerhez képest, ám az eredmény a pályakezdő munkanélküliek, a nyilvántartott álláskeresők, illetve az inaktívak számával összevetve továbbra is szerény. A legtöbb kártya a pályakezdők birtokában van, a munkáltatók adóbevallásai alapján 2007-ben havonta átlagosan 31 ezer, tavaly már 38,5 ezer fiatalt alkalmaztak ebben a formában.
Az első Start-program 2005. októberi indulása óta március végéig 118 ezer kártyát váltottak ki, amiből 33 ezer a felsőfokú végzettségű pályakezdőknél landolt. A 2007 júliusától igényelhető Start-plusz kártyát - amely a tartósan álláskeresőknek, kisgyermeket nevelőknek, ápolási támogatásban részesülőknek szól - március végéig több mint 24 ezren váltották ki, és 2008 novemberében már több mint 12 ezer munkavállalót foglalkoztattak vele. Tavaly havonta átlagosan több mint nyolcezer dolgozó után vették igénybe a kedvezményt.
A Start-extra programban - amely az 50 év fölöttiek és az alacsonyan képzett tartós álláskeresők foglalkoztatását támogatja - március végéig 11 ezer munkavállaló vett részt, 2008 novemberében pedig már közel ötezer dolgozó után használták ki a többletkedvezményeket a munkaadók. A Start-extra célcsoportja januártól a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresőkkel bővült - ez váltotta ki a korábbi Start-régió kártya elképzelést. Az őket foglalkoztató munkáltatóknak három évig nem kell megfizetniük a munkabért terhelő járulékokat, sem a tételes egészségügyi hozzájárulást. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a Start-extra kártyás dolgozóval megemelt létszámot a járulékmentesség ideje alatt megtartsa.
