Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A költségvetési és monetáris politikának egymást segítve kell tompítania a válság hatásait, de legfontosabb a hiteles gazdaságpolitika lenne. Közel sem igaz, hogy Magyarország lenne a legsúlyosabb válságban a régióban a fundamentumokat tekintve - mondta Surányi György az Ybl Klub konferenciáján. A CIB Bank elnöke - jelenleg úgy tűnik, hogy az egyetlen potenciális miniszterelnök-jelölt - itt mintha lehetséges programját is kifejtette volna. Mint elmondta: a legnagyobb gond a bizalmi válság: a legbriliánsabb gazdaságpolitika is megbukik, ha ezt nem sikerül orvosolni. (Surányi az elmúlt napokban épp ezt a bizalmi válságot igyekezett megszüntetni - kevés sikerrel, hiszen a Fidesz továbbra sem hajlandó garanciát adni neki arra, hogy nem támadja.)
A szakember korábbi előadása szerint nincs más választás a kormány számára, mint a költségvetési kiadások és az állami újraelosztás csökkentése. Ám ha eltűnik a külső exportkereslet és az államháztartás is visszafogja a költekezést, akkor a gazdaság még mélyebb válságba süllyed. A monetáris politikának kell megteremtenie a szükséges likviditást, az IMF-hitelt nem azért vettük fel, hogy vitrinben tartsuk - fogalmazott Surányi.
Mint kifejtette, a magyar gazdaság fundamentumai a jobbak közt vannak a régióban: tolerálható a belső és külső hiány, elfogadható az infláció.
A 2009-es kilátásokról szólva Surányi nem akart négyszázalékos visszaesésnél magasabbat jósolni - ám hozzátette, csak azért, mert nem akar önbeteljesítő jóslatot tenni. Az államadósságot tekintve Magyarország vezeti a mezőnyt, ami komoly mértékben rontja a gazdaságpolitika hitelességét, de nem végletes a helyzet. Surányi a konferencián emlékeztetett: az átlagos adósságráta 70 százalék volt a bankkonszolidáció előtt, de a bankok állami feltőkésítése után a mutató bőven a GDP száz százalékéra kapaszkodott.
A következő egy évre előretekintve - az IMF-hitelnek köszönhetően - Magyarország finanszírozási kockázata a legalacsonyabb a régióban - fogalmazott Surányi, aki szerint ugyanakkor igaz, hogy Magyarországnak is problémát jelent az adósság megújítása - de minden olyan ország ezzel küzd, amelynek nemzeti valutája nem kulcsvaluta.
Surányi szerint a mostani válságban a Magyar Nemzeti Bank számos olyan lépést tett, amely mélyítette a válság hazai hatásait. Ilyen rossz döntésnek bizonyult az árfolyamsáv eltörlése, a 2008-as kamatemelés-periódus, illetve a januári kamatcsökkentés. Surányi szerint a bankrendszer stabilitása érdekében az euró árfolyamát megfelelő fiskális és monetáris politikával 290 forint alá kellene csökkenteni.
