Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akár már júniustól a közjegyzők bocsáthatnák ki a fizetési meghagyásokat, ha az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) közigazgatási egyeztetésre bocsátott törvénytervezetét még az első félévben elfogadná a parlament. A fizetési meghagyásos eljárásokat ma már javarészt a parkolási társaságok és a közüzemi szolgáltatók kezdeményezik nem fizető ügyfeleikkel szemben. A fizetési meghagyásokról a bíróságok nem peres eljárásban döntenek, és ha a fizetésre kötelezett nem emel kifogást a követelés ellen, akkor az automatikusan jogerőre emelkedik - így beszedhető.
Az igazságügyi tárca javaslata szerint a jövőben ezen nem peres ügyeket a közjegyzők intéznék, őhozzájuk lehetne elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül, vagy írásban előterjeszteni a kérelmet. A közjegyzők bocsátanák ki a fizetési meghagyást és ha a kötelezett nem él kifogással, akkor jogerőre is emelkedne a határozat. Amennyiben a kötelezett kifogást emel, akkor lépne be az ügybe a bíróság és venné át vitás ügyekben az ítélkezés szerepét.
Jelenleg néhány bíróságon - jellemzően a fővárosi és a Pest megyei bíróságon - csapódik le az a 400 ezer fizetési meghagyásos ügy, amelyek közül mintegy 50-100 ezerre tehető a parkolási cégek által kezdeményezett eljárások száma. A bíróságok leterheltek és ezen ügyek intézése az ítélkezéstől von el erőket, ezzel szemben a nem peres ügyek vitelére eddig is volt lehetőségük a közjegyzőknek és jól megállták a helyüket - érvel a szaktárca.
Ugyanakkor van még egy oka az ügyek átcsoportosításának: egy korábban elfogadott módosítás szerint a fizetési meghagyásokat 2009. július elsejétől elektronikus úton is be lehetne nyújtani - ám a bíróságok még meg sem kezdték az ehhez szükséges fejlesztéseket -, így anyagi veszteség nélkül lehetne az ügyeket a közjegyzőkhöz csoportosítani - érvel az IRM, mintegy előnyt kovácsolva a hátrányból. A szaktárca érvelése szerint az ügyön mindenki nyerne: nem kerülne többe, látványosan felgyorsulhatna az ügymenet, ráadásul a bíróságok is az ítélkezésre koncentrálhatnának.
A törvényjavaslat még csak most került közigazgatási egyeztetésre, de már idén júniusban hatályba kellene lépnie a fent említett okok miatt - ám kérdéses, hogy lesz-e olyan parlament, amely a következő hónapokban ezt a kérdést elfogadja.
