Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jó három hónapi előkészítő munka után a fővárosi közgyűlés ma tárgyalja első olvasatban Budapest költségvetésének tervezetét, ám nem valószínű, hogy azt első nekifutásra el is fogadja, ami így a főváros működését veszélyeztetheti. Ugyanis az államháztartási törvény értelmében, ha a települések március 15-re nem fogadják el a települési költségvetésüket és az intézmények elemi költségvetései nem készülnek el, akkor az államkincstár részben visszatart(hat)ja az önkormányzat normatív alapon járó támogatásai egy részét - ez utóbbi minimum likviditási problémák elé állítja a városvezetést, ad absurdum pedig késhetnek a fizetések, beruházásokat kell halasztani vagy teljes mértékben törölni.
Elvileg két és fél hónapja volt a fővárosi SZDSZ-MSZP koalíciónak, hogy egy működő költségvetési javaslatot terjesszen a közgyűlés elé - ám a rendőrség keresztülhúzta a fővárosi politika erőviszonyait. Az erzsébetvárosi ingatlanügyek miatt előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György VII. kerületi polgármester ugyanis mellékállásban szocialista fővárosi képviselő is volt, és tartós akadályoztatása miatt egyelőre odalett a koalíció egyfős többsége a közgyűlésben. Így a költségvetés elfogadásához meg kell nyerni az ellenzéki képviselők valamelyikét, ám a pártok közötti hivatalos egyeztetések csak múlt héten indultak meg; ezek ugyan biztatóak voltak, ám maga Demszky Gábor főpolgármester nyilatkozott úgy, hogy nem valószínű a költségvetési rendelet hétfői elfogadása.
A politikai mizéria előtt is világos volt, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a fővárosnak minimális a mozgástere, de így is csak egyszázalékos visszaeséssel számolnak Budapest regionális GDP-jében. Az idő azóta már meghaladta ezt a kiinduló feltevést, hisz a növekedési becslés még arra épült, hogy az egész magyar GDP 2,5 százalékkal csökken az idén, ezzel szemben ma már a négyszázalékos gazdasági visszaesés sem zárható ki országosan, vagyis a fővárosban azzal kell számolni, hogy a regionális visszaesés nagyobb lesz a vártnál. (Erre mondja a fővárosi ellenzék, hogy reálisabb költségvetést kellene a mostani tervezet helyett beterjeszteni.) A költségvetési tervezet más téren sem nélkülöz bizonyos optimizmust: az iparűzési bevételeket például 92,1 milliárd forintra tervezték a tavalyi 89,3 milliárd forint után, vagyis a válság ellenére gyakorlatilag változatlan forgalmat várnak a fővárosi cégek körében.
Az előterjesztés 487,4 milliárd forintos bevételi főösszeg mellett 531 milliárd forintos kiadással számol és 45,5 milliárd forintos hitelfelvétellel kalkulál, amit kizárólag fejlesztési hitelekből finanszíroznának, javarészt korábbi hitelszerződések alapján, ám a SZDSZ-es városvezetés nem tudta megszerezni az MSZP támogatását ehhez a javaslathoz. (A szocialisták eltaktikázták magukat, ugyanis Hunvald letartóztatásával most már esély sincs arra, hogy ezt a vitát a koalíció a maga sorain belül rendezze.)
A folyamatban lévő beruházások alaposan megterhelik a kiadási oldalt, olyannyira, hogy az összes eltervezett fejlesztés folytatásához nincs is meg a fedezet a bevételi oldalon. A Főgáz Zrt. részvényeinek tervezett eladása sem segítené ki Budapestet a finanszírozási gondjaiból, ugyanis az ebből származó bevétel leghamarabb 2010 első felében lehet esedékes. A kiadások csökkentését ugyanakkor a főváros elvetette, helyette inkább áthidaló kölcsönt vesz fel. A legnagyobb fejlesztési forrást természetesen a négyes metróvonal építése jelenti, amely a kapcsolódó beruházásokkal együtt jövőre 78,8 milliárd forintos kiadást jelent. Ezzel az önkormányzat mindössze kilencmilliárd forintos saját forrást tud szembeállítani, a költségvetésből 12,7 milliárdot, míg a kohéziós alapokból 57 milliárd forintot fizetnének (lásd külön írásunkat).
