Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakosított állásközvetítő portálok és a Közigállás honlap szerint folyamatosan, és az ország egész területéről kerülnek fel ápolóknak szóló álláshirdetések, ám az utóbbi időben már alig jelentkeznek a meghirdetett posztokra - mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Mind a kamara, mind az intézmények azt remélik, hogy a márciusban induló egészségügyi közmunkaprogram enyhít a problémán és talán felkelti az érdeklődést a munkaerőhiánnyal küzdő ágazat iránt.
Pontos adatai sem az Egészségügyi Minisztériumnak, sem a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának (MESZK) nincs arról, hogy valójában hány ápoló, szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyből. Mérleget az ÁNTSZ idei fekvőbeteg-ellátást érintő komplex ellenőrzése után lehet majd vonni. Az azonban biztos, hogy nagyon kevés a nővér ahhoz a színvonalhoz, amit a szakmai protokollok és a betegek elvárnak - mondta Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A hiány mértéke attól is függ, mi alapján számolják. A KSH adatai szerint mintegy 4 ezerre tehető a betöltetlen pozíciók száma. Ám ha a 60/2003-as szakmai minimumfeltételekről szóló és a szakmai kritikák szerint nem kellően pontos meghatározásokat tartalmazó rendelet szerint becslik a hiányt, akkor 5-6 ezerrel, ha viszont az uniós normák szerinti létszámkövetelmények szerint vizsgálódnak, 8-9 ezerrel több ápolóra lenne szükség az egészségügyben.
A problémát tetézi, hogy a nagy fluktuáció mellett sok az idősebb, illetve a nyugdíj mellett dolgozó ápoló, akik belátható időn belül kikerülnek a foglalkoztatásból, s a már említett hiány megsokszorozódhat. Balogh Zoltán szerint egyre nehezebb biztosítani az utánpótlást: kevesebben jelentkeznek a nappali tagozatos OKJ-s képzésekre, drasztikusan esett a felsőfokú szakképzésbe és a főiskolai ápolóképzésbe jelentkezők száma is.
A szaktárca szerint a munkaerőhiánnyal leginkább sújtott területek az aneszteziológia és intenzív terápia, a háziorvostan, az infektológia és a patológia, ám a MESZK szerint ide tartozik a pszichiátria és az onkológia is, sőt már a járóbeteg-ellátásban is érezteti hatását az asszisztencia hiánya. A leginkább a jól képzett szakápolókat, szakasszisztenseket keresik az intézmények - a kamarához a legtöbb ilyen jelzés a legnagyobb betegforgalmat bonyolító fővárosból és az egyetemi kórházakból érkezik.
A márciusban induló közmunkaprogramra 17-éig jelentkezhetnek az intézmények, a tervezett keret egymilliárd forint - mondta a Napinak Bálint Attila, a Közmunka Tanács szakmai tanácsadója. Az előzetes felmérések szerint 58 kórház venne részt a programban és közel 900 közmunkást foglalkoztatnának.
Az egészségügyi tárca egyébként Támop-pályázatok keretében is támogatja a hiányzó szakdolgozók képzését, átképzését, foglalkoztatását. A 2013-ig e célra rendelkezésre álló forrás 10,4 milliárd forint, ebből a 3,043 milliárd forintos Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára című pályázat 2008 decemberében jelent meg, erre a közfinanszírozott egészségügyi szakellátást végző járó- és/vagy fekvőbeteg-szakellátó intézmények, otthoni szakellátást nyújtó szolgálatok és a háziorvosi szolgálatok pályázhatnak.
