Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eddig is híresen kerülték a kockázatot a hazai kisbefektetők, ami például a nyílt végű befektetési alapok típus szerinti összetételén is látszik: évek óta elsősorban a legkisebb kockázatú pénzpiaci alapok és a tőkevédett (korábbi néven garantált) alapok örvendtek népszerűségnek, no meg az ingatlanalapok (utóbbiakról őszig sokan szintén azt hitték, hogy minimális a rizikójuk). Az alappiac egésze ugyanakkor nőtt, még olyan időszakban is, amikor a megtakarítások stagnáltak. A pénzügyi válság szeptember-októberi felgyorsulása óta viszont ez a piac zsugorodott, amit elsősorban a még alacsonyabb kockázatvállalási hajlandósággal, a 10 százalék fölé szökő banki csúcskamatok elszívó hatásával magyaráznak, ilyenre korábban is volt példa.
2007-ben, 2008 első felében még két-három hetente indultak új tőkevédett (garantált) alapok, illetve bocsátottak ki azokhoz hasonló működésű indexált kötvényeket. Ezek nagysága egyenként általában többmilliárdos volt, sokszor a tízmilliárdos nagyságrendet is elérte. Tavaly év végével azonban a kibocsátások is nagyon megritkultak, az összegek pedig papíronként néhány száz milliósra, jobb esetben 1-2 milliárdosra estek vissza. Ugyanakkor először októberben, majd később a közelmúltban is bizonyos árszinteken sok hazai kisbefektető figyelmét felkeltették az olcsóvá vált részvények: az MNB adatai is azt mutatják, hogy a belföldiek a vételi oldalon álltak, sokan döntöttek a beszállás mellett, brókercégek szerint főleg az OTP részvényeit vették.
A válság az utóbbi egy évben számos befektetést durván erodált: a BUX index értékének több mint felét elveszítette, az S&P-500 amerikai részvényindex nagyjából szintén, és vannak részvények - például amerikai pénzintézetek vagy ingatlancégek -, amelyek egy évvel korábbi értéküknek már csupán pár százalékát érik. Aki azonban egy évvel ezelőtt rövidebb lejáratú magyar állampapírokba vagy bankbetétbe fektetett, azt semmilyen kár nem érte. Igen jól jártak a legtöbb devizafajta tulajdonosai is. A többéves kötvények - amint ezt a MAX kötvényindex is mutatja - ugyan néhány százalékos mínuszban vannak, a lejárathoz közeledve azonban lassan pluszba kerülnek.
Ami a jelenlegi kilátásokat illeti, az álláspontoknak se szeri, se száma. Vannak, akik azt próbálják eltalálni, mikor érkezik meg a fordulat a részvénypiacra, ez ugyanis eddig többnyire hosszú hónapokkal megelőzte a reálgazdaság irányváltását. Mások arról beszélnek, hogy egyelőre az is bizonytalan, mikor látszik majd egyáltalán a válságból való kilábalás időpontja, így a részvénypiaci fellendülés kezdete is erősen kérdéses. Nem biztos, hogy az év végén már lesz némi fény az alagút végén, mint sokan hiszik. Megint mások úgy tartják, hogy a következő egy-két vagy még több év a kötvénypiacé lehet. Ha ugyanis a részvénypiaci befektetések, a nyersanyagok és a devizák egyaránt veszítenek értékükből vagy hektikusan ingadoznak, ha a fordulat időpontja teljesen bizonytalan, akkor érdemes fix kamatozású papírokat választani; ezek szintén nem minden kockázat nélkül valók, ám ez a rizikó sokkal átláthatóbb. De már nem a fejlett országok, mint az USA vagy Németország pár éves, megdrágult papírjai vonzóak, amelyek hozama a kockázatkerülő vevők vásárlásai miatt a Bloomberg adatai szerint még mindig 1-2 százalék körüli csupán, lehet, hogy reálkamatuk is negatív lesz. A három- és ötéves magyar állampapírok jelenleg nagy tételben 13-14 százalékos hozamai ennél sokkal többet adnak, még további jelentős forintgyengülés esetén is. Szakértők más államok, illetve válogatott bankok vagy nagyvállalatok kötvényeit is vásárolják a régióban, mondván, azok hozama ennél is magasabb, és megfelelően diverzifikált portfólió esetén, ha egy kisebb részük csődbe megy is, a többire eső bevétel ezt kompenzálhatja.
