Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A déli megyékben már megkezdődtek a tavaszi munkák a földeken - mondta lapunknak Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke. Helyenként már a tavaszi vetést készítik elő, sőt a mákot és a borsót vetik. Az ország északi, északnyugati tájain azonban még állnak a traktorok, főleg a belvíz sújtotta területeken kényszerülnek várni a gazdálkodók.
A vetőmagpiac is megélénkült; Vancsura szerint ezen nem spórolnak a termelők, a műtrágyán már inkább, főleg azok, akiknek tavaly komoly értékesítési gondjaik akadtak és most sem számíthatnak a bankok segítségére. Sok termelő a talajban lévő tápanyagtartalékokban bízva inkább mellőzi a tavaszi nitrogénműtrágyázást. Ha elegendő csapadék esik, így is lehet jó közepes terméshozamot elérni, szárazabb, aszályosabb időjárás esetén azonban nagyon fog hiányozni az a műtrágya - figyelmeztet a szövetség elnöke. Noha a kisebb termelőket lassan csak kifizeti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a nagyobb agrárcégek közül sokhoz még mindig nem érkezett meg a támogatás, ez pedig nehezíti a tavaszi munkák finanszírozását. Az államilag garantált forgóeszközhitelek jelenthetnek némi könnyebbséget, de csak az egyébként is hitelképes termelőknek, mivel a kereskedelmi bankok hitelbírálati szigora nem enyhül és egyre hosszabb idő alatt bírálják el a kérelmeket.
Ebben a helyzetben csak a forintgyengülés miatt megélénkült gabonaexportból tudnak a termelők likviditást javítani. Vancsura becslése szerint az idén már mintegy egymillió tonnányi kukorica hagyhatta el az országot hajón és vasúton, a tavaly betakarításkori tonnánkénti 18-20 ezer forintos ár mostanra 29-30 ezerre kúszott. Baranyából leginkább Bosznia felé, Bács-Kiskunból Romániába, az északi megyékből pedig Lengyelország felé viszik a terményt. A termelők abban bíznak, hogy a kukoricakivitel után a búzaexport is megélénkül. Az árak mindenesetre elindultak fölfelé: az év eleji tonnánkénti 34 ezer forintról 36 ezerre emelkedtek, a kifejezetten jó minőségű étkezési búzáért a szabad piacon 42 ezer forintot is adnak.
A gyümölcsösökben már javában metszik a fákat, növényvédelemre a szeles-esős időjárás miatt eddig nem volt lehetőség - közölte Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A likviditáshiány ebben az ágazatban is gondot okoz, a termelők abban bíznak, hogy mielőbb hozzáférhetnek majd az értékesítő szervezeteken keresztül a kormány által indított, a tészeknek szánt, mintegy ötmilliárd forint keretű kedvezményes forgóeszközhitelekhez. Hosszabb távon piacbővülést remélnek az élelmiszertermékpálya-kódex létrejöttétől, rövid távon pedig a gyenge forint tartja távol a belpiacoktól az importgyümölcsöt és -zöldséget. A minőség javításával, a termelők összefogásával és a fogyasztók pontosabb tájékoztatásával remélhetőleg meg is tartható az így szerzett piaci részesedés - mondja Lux Róbert. A minőség javításához azonban szükségesnek tartják az új agrár-környezetgazdálkodási programban az integrált gyümölcstermelés támogatott területének növelését is, mivel csak az ilyen ültetvények árujának minőségét lehet az Európa-szerte elfogadott szabványok szerint tanúsítani (ez versenyképesebbé teszi az exportot is). Jelenleg az ország valamivel több mint 70 ezer hektáros gyümölcs-termőterületének 30-40 százaléka tartozik ebbe a körbe. Emellett a termelők szorgalmazzák azt is, hogy az alkalmi foglalkoztatás új szabályait tegye életszerűbbé és betarthatóvá a munkaügyi tárca.
