Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi agrárvállalkozások - noha bejelentett alkalmazottaik után megfizetik a járulékokat - az uniós szabályok korlátai miatt nem juthatnak érdemi segítséghez a munkahelymegőrzést támogató válságkezelő programokból. Az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) programjaihoz hasonló jellegű támogatások ugyanis kis összegű, de minimis támogatásnak minősülnek. Ilyen, bejelentési kötelezettség alá eső támogatást azonban az agrárcégek három év alatt csak 7500 euróig vehetnek igénybe. A versenyhátrány érzékeltetésére jó példa, hogy az Európai Bizottság a múlt héten 200 ezerről 500 ezer euróra emelte a más ágazatokra vonatkozó de minimis-határt.
Magyarországon érdemben nem lehet kezelni ezt a problémát - mondja Bálint Adrienn, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szakértője, ezért az unióhoz akarnak fordulni a versenyhátrány megszüntetése érdekében. Ezt megelőzően ugyanakkor pontosabb képet akarnak kapni arról, hogy Európa-szerte mekkora problémát okoz ez az ágazatban. Ezért arra kérték az agrármunkaadókat képviselő szervezetet (GEOPA), hogy tagországaiban mérje fel, mekkora igény lenne a szabályozás megváltoztatására. Ez időigényes, mint ahogyan az EB meggyőzése is, hiszen nem felejthető el, hogy az EU az elmúlt időszakban az agrárcégekre vonatkozó de minimis-összeghatárt is többször emelte - más kérdés, hogy háromezer euróról jutottunk a jelenlegi szintre.
A szakértők szerint legkorábban az év második felében kerülhet a bizottság elé az ügy, márpedig - látva a munkahelymegőrző támogatások gyors felhasználását - jogos a félelem, hogy mire bármiféle változást elér az ágazat, nem marad válságkezelésre fölhasználható forrás az országban. Holott némi pluszforrással az idénymunkák idején, még az új állástalanok egy jelentős részét is fölszívhatná az agrárium.
