Félretették a felek a nehéz témákat az élelmiszer-termékpálya kódex szövegezését célzó szerdai egyezetés után, és a következő tárgyaláson inkább technikai kérdésekről, például a reménybeli etikai kódexben foglaltak működtetését segítő intézményrendszer részleteiről tárgyalnának - értesült a Napi. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy hete számolt be arról, hogy az alapanyag-termelők, feldolgozók, kereskedők képviselői és az agrártárca arról állapodott meg, hogy az ágazat vitás kérdéseit mégis inkább etikai kódexben és nem törvényben rendezi. A szöveg véglegesítésére az érintettek két hetet adtak maguknak (a magyar áruk definíciójának kivételével, amelyre egy hónap áll rendelkezésre). Információnk szerint a múlt szerdai tárgyaláson sem sikerült közelíteni az álláspontokat a két legvitatottabb kérdésben: a magyar áruk körének definiálásában és a másodlagos visszatérítések, vagyis a mostanában a kereskedők által inkább kereskedelmi szolgáltatásnak nevezett díjak arányának maximálásában. Utóbbiak százalékos arányú rögzítését továbbra is mereven elutasítják a kereskedelmi láncok képviselői, míg a többiek pártolnák ezt a megoldást. A magyar áruk meghatározása azért is problémás, mert egyes ágazatokban például nehezen teremthető elő a szükséges mennyiségű hazai előállítású alapanyag, amit a feldolgozók vagy a kereskedők importból pótolnak, és ezért még ha véglegessé válna is az egyezség arról, hogy magyar áruk foglalják el a polcok 80 százalékát júliusra, akkor sem biztos, hogy tudnák ezt teljesíteni a termelők és a feldolgozók. Ilyen ellátási problémákkal küszködik a húsipar a sertésállomány drasztikus visszaesése miatt, és még ha az egyezség miatt élénkülne is a termelői tartási kedv, sem várható az idén, hogy az egyezség betartásához kellő mértékben gyarapodjon az állomány.
A nagy láncoknak beszállító hazai zöldség-gyümölcstermelőknek is gondot okozhatna ez a követelmény, hiszen egész évben nem minden fajtából áll rendelkezésre hazai előállítású termés. Szakértők szerint áthidalható lenne a probléma, ha ágazatokra lebontva, a terméktanácsok bevonásával lehetne megállapítani a részleteket. Értesülésünk szerint a szerdai tárgyaláson nem zárkóztak el a felek ettől a megoldástól sem. A magyar áruk körének meghatározásában a termelők és a kereskedők álláspontja egészen közeli: mondván, azokból a termékekből, amelyek a hazai előállítása száz százalékban megoldható lenne, ott az alapanyagok is származzanak teljes egészében itthonról.
Szakértők szerint legalább egy témában, a magyar áruk meghatározásában van esély a kompromisszumra, az azonban már más kérdés, hogy az agrártárca mit kezdene a visszatérítések problémájával, ha ebben nem jutnának egyezségre a felek.
