Noha a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint az infláció kedvezőbben alakult a vártnál, az élelmiszerek mégis az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak mind decemberhez, mind az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Egy hónap alatt az élelmiszerek 2,2 százalékkal drágultak. Nőtt, 13,1 százalékkal az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - ára, 3,7-3,7 százalékkal lett drágább a sajt és a gyümölcs-, zöldséglé, 2,9 százalékkal pedig az étolaj. Az idényáras zöldségek, gyümölcsök árát a bázishatás mellett - tavaly januárban a 2007-es fagy- és aszálykár miatti kisebb árualap következtében volt drámaian magas például a legkelendőbb gyümölcs, az alma ára - főként a forint árfolyamgyengülése hajtotta föl. Szintén átlag feletti, 1,1 százalékos áremelkedést mért a KSH a szeszes italok és dohányáruk esetében is.
Éves szinten az élelmiszerek ugyancsak az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal drágultak. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék, 43,2, a rizs, 24,1, a sertéshús 15,2 és az étolaj 12,2 százalékkal. A sertéshús és zsír jelentős áremelkedésének legfőbb oka, hogy a termelői árak is jelentősen emelkedtek, mivel egyrészt tavaly drámaian visszaesett az állatállomány - 3,4 milliós állományra utoljára a második világháború után volt példa az országban -, a korábbi alacsony élősertés-felvásárlási és a megugrott takarmányárak miatt azonban a tenyésztők vágóhídra küldték a kocákat is, ezért nehezebb felfuttatni az állományt. Másrészt a termelői összefogás is kezdi éreztetni a hatását, mivel egy jelentős részük külpiacon is talált helyet a jószágának, az árualap szűkülése miatt a magyar vágóhidak is kénytelenek voltak elfogadni, hogy a német árakhoz igazítsák a hazai árképzést - mondta Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke. A feldolgozók is késve, több hónapos csúszással és csak korlátozottan tudták érvényesíteni a kereskedelem felé az alapanyag- és egyéb költségük növekedését.
Az idényáras élelmiszerek ára azonban tavaly januárhoz képest 12,6 százalékkal csökkent. Ebben nemcsak az elmúlt évi kedvező időjárás miatti jelentős hazai tároltzöldség- és gyümölcskészletek, hanem bizonyos zöldségfélékből az Európa-szerte meglévő túlkínálat is szerepet játszik. A termelői tulajdonban lévő nyugat-európai szövetkezetek sokszor inkább menekülőáron is terítik a készleteiket, mintsem vállalják a megsemmisítés költségeit - mondja Kádár András, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.
