Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden, és annak az ellenkezője is szerepelt a kormány meg-megújuló programjaiban az elmúlt szűk egy évben. Persze a tavalyi évkezdet csak önkényesen meghúzott határvonal a kormányelképzelések metamorfózisának elemzésében, hiszen a tettmentes ötletbörze valójában 2005 nyarán kezdődött az ötéves adóreformmal.
Tavaly február végén a parlamentben napirend előtti felszólalásában jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Munka, tudás, tulajdon elnevezésű tervet, ami tartalmazta az Új tulajdonosi programot is. Ennek keretében pár ezer forint befektetéssel juthattak volna részesedéshez az állampolgárok stratégiai fontosságú állami vállalatokban. Mérsékelni kell a munkára rakódó terheket, korrigálni kell a segélyezési rendszert - sorolta akkor Gyurcsány a feladatokat.
Márciusban háromféle adóreformot bocsátott társadalmi vitára a kormányfő, amelyek a Munka, tudás, tulajdon programon belül az adóátalakítás gerincét képezték volna. Ezek voltak a szuperbruttó, a jövedelemadó-fókuszú és a járulékfókuszú munkacímet viselő javaslatok, amelyek 250-300 milliárd forinttal apasztották volna a költségvetés bevételeit.
Április elején a miniszterelnök finomította korábbi elképzeléseit, és bársonyos reformokról kezdett el beszélni. Már nem gondolta, hogy évente több száz milliárd forintos rést kellene ütni a költségvetésben, mert nem látta annak realitását, hogy jelentős terheket rakjanak a lakosság vállára a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében. Ugyanakkor lassú, többéves átalakításra látott lehetőségeket, kettőt említett meg konkrétan: bővíteni kell az adóalanyok körét és egyszerűsíteni kell az adóigazgatás bürokratikus jellegét. Emellett meg kell szüntetni a különadót és az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást.
Június közepén a Dobogókőn megtartott kormányülésen tovább csiszolódtak a tervek: ezek szerint már csak abból lehet finanszírozni az adó- és járulékrendszer megújítását, ami a kifehérítésből befolyik. Vagyis a rendszeren belüli hangsúlyok fognak áthelyeződni. A részletes programot szeptemberre ígérte Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy a szociális kiadásokat nem lehet csökkenteni.
Szeptemberben be is nyújtotta a kormány a parlamentnek az adótörvényeket, amelyekben szerepelt a különadó eltörlése, négypontos társasági adóemeléssel együtt, emellett egy új cégautóadó is. Jött azonban október, az államháztartás beleremegett az akkor még inkább csak pénzügyi válságnak hitt eseményekbe és spekulációkba, az adótörvényeket később visszavonták. Október 10-én visszavonta a miniszterelnök az Új tulajdonosi program bevezetését, és fő célként a kiadások csökkentését fogalmazta meg. Arra kérte a társadalmi partnereket, hogy függesszék fel a 2009-re vonatkozó bértárgyalásokat.
Október végén Gyurcsány kijelentette: a kormány nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra 13. havi bérének kifizetésére, a 13. havi nyugdíjakat pedig csak csökkentett mértékben lehet kifizetni. Mindazonáltal a kormány egyszerűsítené az adórendszert és még 2009-ben hajlandó csökkenteni a munkabérek terheit.
Az idén évekig tartó adóreform-folyamatot javasolt a miniszterelnök, annak érdekében, hogy a munkára rakódó terhek csökkenjenek, és a vagyonra, fogyasztásra rakódó terhek növekedjenek. Hétfőre jelentős adóátrendezést tartalmazó tervet lebegtetett meg Gyurcsány, mert érdemben kell csökkenteni az újraelosztást és az adócentralizációt. Másnap kiderült: önmagában jelentős, radikális adócsökkentésre nincs lehetőség, az összes adóbevétel nem lehet kevesebb, nem lehet az állam működési forrásait veszélyeztetni.
