A leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek felzárkóztatását elősegítő komplex programok szempontjából 2008 még csak az előkészítés jegyében telt, a megvalósítás a 2009-2010-es akciótervi időszak feladata lesz, a program tényleges sikerét pedig csak 3-5 év távlatából lehet majd megítélni - állítja Essősy Ádám, a Magyar Pályázatkészítő Iroda (Mapi) Zrt. operatív igazgatója. Tavaly a kistérségek összeállították saját projektcsomagjaikat, amelyek megvalósítására az érintett regionális operatív programokban (ROP), a társadalmi megújulás (Támop) és a társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) keretében lehet forráshoz jutni a 2009 tavaszán induló külön pályázatok segítségével. A projektek fejlesztésére 2009-2013-ban összesen 96,9 milliárd forintot különítettek el, amelyen felül a normál pályázati rendszerben, illetve kiemelt programok formájában is nyerhető el támogatás az LHH kistérségek számára - derül ki az NFÜ honlapjáról. (Ebből a Dél-Dunántúlra 12,2, Észak-Magyarországra 27,4, Észak-Alföldre 17,8, Dél-Alföldre 9 milliárd, míg a Támop keretében 21,9 , a TIOP-ban pedig 8,6 milliárd forint juthat a projektekre.)
A kormány 2007 végén jelölte ki a fejlettségbeli hiányosságokat jelző statisztikai adatok alapján az ország lakossága egytizedének otthont adó, 33 LHH kistérséget. Ezek támogatására 2008 elejétől jelennek meg külön kiírások, illetve más pályázatokon az elbírálás során élveznek előnyt ezeknek a kistérségeknek a pályázói. A térségek számára szóló pályázatok elsődleges indoka a források célhoz és kistérségekhez kötött felhasználásának biztosítása. Emellett fontos tényező lehet, hogy a következő hónapokban megjelenő külön kiírásokban könnyített feltételekkel vehetnek részt az LHH kistérségbeli pályázók a régiók más kistérségeihez viszonyítva, az eddigi gyakorlat azonban ezt csak részben igazolja Essősy szerint. Például a DAOP-2.1.1/B pályázat - mint első ilyen jellegű kiírás az út-infrastruktúra fejlesztésére - esetében ugyanolyan jogosultsági feltételeknek és kiválasztási szempontoknak kellett megfelelni, mint a nem LHH-s kistérségbeli pályázóknak kiírtaknál. Így forrás és adható támogatás szempontjából különböző és elkülönített komponensek voltak, de a feltételek azonosak. Holott az LHH-s térségekben az igények és problémák más természetűek, ezért érdemes lenne mind a feltételek, mind a tartalom szempontjából a speciális igényeknek jobban megfelelő pályázatokat kiírni a jövőben - mondta a szakember. Essősy szerint az elkülönített források lekötése és felhasználása szinte biztosra vehető, azt viszont majd a tapasztalatok mutatják meg, hogy a program ténylegesen milyen eredményességgel tudja segíteni e kistérségek felzárkózását. A pénzt a kistérségek biztosan el tudják majd költeni, de a jelenlegi források kevésnek tűnnek ahhoz, hogy érdemi felzárkózás legyen, ehhez jóval több forrásra lenne szükség. A példaként említett (DAOP) pályázat esetében a dél-alföldi régióban az öt LHH kistérségre összesen 800 millió forintot különítettek el, de figyelembe véve a 47 települést és az infrastrukturális hálózat leromlott állapotát, az egy településre jutó 17 millió forint nagyon kevés.
Az idén is folytatódnak a GOP keretében külön az LHH kistérségek számára kiírt, komplex beruházások megvalósítására szóló pályázatok, ezek a hasonló célú kiírásokkal együtt február elején jelennek meg - tudta meg lapunk az NFÜ-től. A technológiai fejlesztésre vagy korszerűsítésre szóló (GOP-2.1.2/C), valamint a mikro-, kis- és középvállalatok ezen beruházásait támogató (GOP-2.1.2/B) pályázatok keretösszege a tavalyi 4,7 milliárd forintról az idén 11 milliárdra bővül. Mint a többi legújabb GOP-os kiírásnál, a komplex programmal segítendő pályázatoknál is jóval kedvezőbbek lesznek az idén a feltételek. Mind az LHH kistérségek, mind a többi térség technológiafejlesztési pályázatai az elmúlt időszak legeltaláltabb konstrukciói, és leginkább segítik a cégeket a mai nehéz gazdasági helyzetben növekedni vagy éppen talpon maradni - véli a Mapi operatív igazgatója.
