A Malév pénteki közgyűlésén a légitársaság főtulajdonosa, az AirBridge Zrt. javaslatára az igazgatóságból visszahívták Borisz Abramovicsot, az igazgatóság elnökét és Alekszandr Abramovicsot, az igazgatóság tagját. A felügyelőbizottság összetételében nem történt változás - áll a Malév közleményében, amely indokokkal nem szolgál. (A Malév részvényeinek 99 százalékát az AirBridge Zrt. birtokolja, amely cégben 49 százalékos részesedése van Borisz Abramovicsnak, míg az 51 százalékos tulajdonos két magánszemély, Költő Magdolna és Kiss Kálmán).
A Malév közleménye arról is tájékoztat, hogy a közgyűlés felkérte a légitársaság igazgatóságát: vizsgálja meg a tőkerendezés lehetséges módjait, egyebek mellett a tőkeleszállítást és a tőkeemelést. A cég azt is jelezte, hogy a közgyűlés a megfelelő előkészítés után hozza meg döntését a légitársaság tőkehelyzetének rendezéséről és friss tőke bevonásáról, a vonatkozó jogszabályokkal és az EU-normákkal összhangban.
A részleteket mellőző közlemény alapján az egyik forgatókönyv például az lehet, hogy a következő közgyűlésen a Malév tavalyi veszteségei miatt előbb csökkentik a cég jegyzett tőkéjét. Ezzel a lépéssel tehát még semmilyen változás nem következik be a cég, illetve a Malévot tulajdonló AirBridge tulajdonosi szerkezetében. A következő lépésben pedig a légitársaságot eddig is finanszírozó orosz állami bank, a Vnyesekonombank (VEB) vélhetően kivásárolja az AirBridge Zrt.-ben 49 százalékos tulajdonos Borisz Abramovics részvényeit, így "csak egyszerű" tulajdonosváltás történik az orosz oldalon: az eddigi finanszírozó formálisan is belép a cégbe, s közben változatlanul megmarad az 51 százalékos magyar tulajdon. Ez azonban még nem hozza meg a közleményben jelzett friss tőkét, bár ezzel megnyílhat annak lehetősége, hogy az orosz bank immár átutalja az általa korábban kilátásba helyezett 30 millió euró hitel - információink szerint még nem folyósított - 18 milliós részét. Ez azonban nem hozna megnyugtató megoldást a Malév helyzetére, amely jelentős szállítói tartozásokat halmozott fel, ennél tehát többre, friss tőkére van szüksége a cégnek, amit akár az orosz bank is megtehet, oly módon, hogy nem vagy nem csak kivásárolja az Abramovics-részvényeket, hanem tőkét is emel. Csakhogy ebben az esetben - közvetetten - többségi tulajdonhoz jutna, ami viszont Brüsszel számára lenne elfogadhatatlan, hisz a Malév Zrt.-nek (közvetetten is) meg kell őriznie a magyar voltát (vagyis az 51 százalékos magyar hányadot) ahhoz, hogy megmaradjanak az uniós repülési jogai. Vagyis Kiss Kálmán és Költő Magdolna tulajdonában kellene maradnia a cég több mint felének. Egy másik forgatókönyv szerint a VEB, mivel nem légiközlekedési cég, vélhetően a másik orosz állami tulajdonban levő vállalkozásnak, az Aeroflotnak adja át a Malévot, a magyar magánszemélyek részét pedig szintén magyar befektetők - vélhetően pénzintézetek - veszik át és szerephez jut az Eximbank is. Erre utal, hogy a hírek szerint az Eximbank igazgatóságának egy olyan előterjesztést készítettek, amely egy 30 millió eurós hitelt és egy 45 millió eurós garanciavállalást tartalmaz. Az előbbit maga a cég, a másikat pedig a magyar vevők kapnák. Ez utóbbiak kilétét egyelőre homály fedi, de vélhetően két magyar bankról, az OTP-ről és az MKB-ról van szó - a két pénzintézet 1999-ben, az Alitalia-privatizáció kudarca után is szerepet vállalt. Ezt a feltételezést erősíti meg, hogy kettejük közös cége, az AirInvest a közelmúltban tőkeemelésről határozott.
Az Eximbank igazgatósága értesüléseink szerint az elmúlt héten nem döntött az ügyben, mert meg akarták várni a moszkvai tárgyalások kimenetelét.
Az idő mindenesetre sürget. A Malév pénzügyi gondjai ugyanis már a napi működést veszélyeztetik. December elején például a cég menedzsmentjének arról kellett döntenie, hogy a repülőgépek lízingdíját fizetik-e ki vagy a dolgozók bérét.
