Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma találkozik a kereskedői és beszállítói oldal az agrártárca képviselőivel, hogy folytassa a tárgyalást arról a megállapodástervezetről, amelyben a minisztérium rendezni kívánja az élelmiszer-kereskedelemben szemben álló két fél viszonyát, védve a kis- és közepes beszállítókat, illetve élelmiszer-ipari termelőket.
A tárca kilátásba helyezte, hogy ha nem sikerül aláíratni a megállapodást, amelyben a kereskedők önként vállalnak korlátokat, akkor a piaci erőviszonyokat rendezendő törvénytervezetet nyújt be a parlamentnek. A kereskedelmi oldal nemcsak a megállapodástervezetet és az előkészített törvény szövegét, hanem a szaktárca kommunikációs stílusát is visszautasította - igaz, hozzátették: értik, mit is szeretne elérni a minisztérium.
Az csak ma derül ki, hogy a kereskedelmi lobbi mivel áll elő a javaslatra reagálva, de úgy tudjuk, a megállapodástervezettel, illetve a törvény szövegével immár nem csak és kizárólag a kereskedők nem értenek egyet, némely nagyobb élelmiszer-ipari vállalat sem tartja indokoltnak, hogy a szaktárca így avatkozzon be a kereskedelem és a beszállítók közti kapcsolatrendszerbe. A magyar láncok közül így vélekednek a Coopnál is, a lánc szerint más ágazatokra nem jellemző, hogy a területért felelős minisztérium ilyen mélységben avatkozzon be a piaci szereplők megállapodás-rendszerébe. A magyar lánc tisztában van vele, hogy védeni kell a magyar termelőket és a kis- és közepes vállalkozásokat, de az erre vonatkozó kitételeket rendkívül pontosan kellene körbehatárolni, s a jelenlegi megállapodástervezet még nem eléggé kiforrott. Ráadásul egyértelműen a kereskedelemre hárítani a termelői ágazat versenyhátrányát nem ildomos, hiszen például a tejtermelők versenyhátrányáról (az itteni elvonások nagyságáról) a kereskedelem aligha tehet.
A nagyok közül a Tesco úgy véli, első körben olyan alapgondolatokat kellene tisztázni, hogy mi a magyar élelmiszer. Antal Erzsébet, a cég pénzügyi igazgatója egy háttérbeszélgetésen felvetette, hogy gyakran a magyar márkanevek is importtermékeket takarnak. A mai egyeztetésen a hazai láncok közül értesüléseink szerint a CBA nem vesz részt, a korábbi tárgyalások fordulóiban ugyanis egy írásos véleménycsokrot terjesztett az ülés elé, amelynek lényege az, hogy elvetik az agrártárca által megfogalmazott előterjesztéseket. Hasonlóképpen vélekedik az ügyről a Reál is. A szintén magyar tulajdonban levő kiskereskedelmi lánc egyetért ugyan a hazai gyártók védelmével, de szükségesnek tartja, hogy meghatározzák (ahogy a Tesco is), mi számít magyar terméknek és mi nem. Kujbus Tibor, a Reál ügyvezetője elmondta: tiltakoznak az ellen is, hogy a magyar tulajdonban levő kiskereskedelmi láncokat egy kalap alá veszik a multikkal. A Reál, a CBA és a Coop ugyanis nem ugyanabba a "súlycsoportba" tartozik, mint a Tesco vagy a Cora - a szabályozásnak ezt figyelembe kellene vennie. Az ügyvezető szerint védeni kell a több ezer kis boltból álló láncok érdekeit is. Kujbus szerint ugyanakkor értelmetlen olyan kérdésekről tárgyalni, mint a beszerzési ár alatti értékesítés és a fizetési határidők - ezekről ugyanis már törvény rendelkezik.
