A globális felmelegedés, a klímavédelem a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, ám mivel a gyorsan növekvő energiaigényeket még sokáig nem lehet fosszilis (szén- és gáztüzelésű) erőművek nélkül kielégíteni, ezért egyrészről az erőművek CO2-emisszióját kellene gyorsan és jelentősen csökkenteni, valamint azokat az energiatermelő megoldásokat kell előtérbe helyezni, amelyek nem bocsátanak ki környezetkárosító gázokat.
Az energiaszektorban többféle megoldáson dolgoznak a szakemberek, így egyrészt az erőművek hatásfokának növelése mellett a CO2 leválasztására és tárolására (Carbon Capture and Storage / CCS) szolgáló eljárások lehetnek alkalmasak. Ugyancsak megoldást jelenthet azon energiatermelő módok elterjesztése, amelyek nem járnak környezetkárosító gázok kibocsátásával. Az elsőként szóba jöhető - bár sokak által bírált - megoldás az atomenergia további fejlesztése, annak ellenére, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok, vagyis a kiégett fűtőelemek tárolása vitatott, többek között ezért is váltja ki a különböző környezetvédő szervezetek ellenkezését. A nukleáris energiatermelés mellett szól, hogy bár kétségtelenül rendkívül nagy beruházást igényel, elegendő nyersanyag áll rendelkezésre és viszonylag olcsó energiatermelést tesz lehetővé. A nukleáris energia részesedése a világ áramtermelésében mintegy 15 százalék, ez az arány Európában 30, míg Magyarországon csaknem 40 százalék. A másik gyakran emlegetett lehetőség a megújuló energiaforrások részarányának növelése, ami ráadásul a környezetvédő szervezetek szerint is a lehető legjobb megoldás. Vagyis a szél, a nap, a víz, a geotermikus energia és a biomassza használata. Ez a lehetőség nemcsak Magyarországon, de világszerte a figyelem középpontjában van, annak ellenére, hogy ma még lényegesen drágább, mint a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása.
A megújuló energiahordozókra vonatkozó jelenlegi stratégia célja az, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló források felhasználása érje el a 186,3 petajoule/év mértéket, ami 2006-ban 55 petajoule volt. A stratégiai célkitűzésen (ez a stratégiában a "policy" szcenárió) belül a zöldáram-termelés a 2006-os 1630 gigawattórához képest 2020-ban elérné a 9470 gigawattórát (79,6 petajoule). A hőtermelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása a 2006-os 36 petajoule-ról 87,1 petajoule-ra bővülne, az üzemanyag-fogyasztáson belül a bioüzemanyagok energiaértéke - figyelembe véve az egyéb, megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat - a 2006-os mintegy 1 petajoule-hoz képest 2020-ra 19,6 petajoule-ra nőne.
A kérdés annál is sürgetőbb, mert a szén-dioxid-kibocsátás évről évre nőtt. Az unió adatai alapján a régióban a tényleges és hitelesített szén-dioxid-kibocsátás 2005-ben 367 millió, 2006-ban 374 millió, tavaly pedig 382 millió tonna volt, ami évi mintegy 2 százalékos növekedést jelent, noha az adatok még mindig lényegesen elmaradnak az erre az időszakra engedélyezett 440 millió tonnás szinttől. A Deloitte környezetvédelmi munkacsoportjának adatai alapján a régióban - hasonlóan az EU egészéhez - a kibocsátás legnagyobb részét (mintegy 80 százalékát) a 20 megawattot meghaladó bemenő teljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések adják.
Mayer György