A lakossági áram a rendszerhasználati díj emelkedése miatt januártól 3,5 százalékkal, a jövő év során pedig összességében 10 százalék körüli arányban drágul, viszont az ipari fogyasztók 20-25 százalékos áremeléssel fognak szembesülni - derült ki a Népszabadság tegnapi energiakonferenciáján. A földgázárak változásáról még nem született döntés - erősítette meg Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke, egyben utalt arra, hogy jelentősebb árcsökkenésre csak március után lehet számítani. A földgáz januári árváltozásának mértékét nem árulta el Gordos Péter, az energiaipari tárca szakállamtitkára sem, csak azt jelezte, hogy december elseje az a határidő, amíg az illetékes miniszternek döntenie kell. Egy tegnapi nyilatkozatában Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a szakértők még számolnak, de a világpiaci trendeket látva jelen állás szerint nem kell a gázárat emelni.
Tóth András, az E.On Földgáz szabályozási igazgatója azt hangsúlyozta, hogy megrendült a szakma bizalma a hazai szabályozásban, mert amikor megvették a Mol gázüzletágát, hosszú távra terveztek. Ezt vizsgálva arra is gondolni kell, hogy az orosz partnerrel meglévő gázbeszerzési megállapodásuk 2015-ben lejár, míg a legtöbb érintett európai ország már korábban meghosszabbította 2025-2030-ig a szerződést. Az E.On megkezdte a tárgyalásokat a döntéshozókkal a szabályozásról. Amikor a Mol eladta az E.Onnak a gázüzletágát, akkor a regulált piaci szegmensétől vált meg, mert már nem tudta finanszírozni az ezen elszenvedett 1 milliárd dollár körüli veszteségét - tette hozzá Alács Lajos, a Mol ügyvezető igazgatója. Szerinte az egyoldalú magyarországi gázfüggőség oldását csak a Nabucco vezeték és az adriai cseppfolyósgáz-terminál oldhatja meg.
A régióban újabb erőművek leállítása nem várható, a biztonságos energiaellátáshoz a szükséges tartalékok rendelkezésre állnak, ám más kérdés az árak alakulása - jelezte Gerse Károly, az MVM vezérigazgató-helyettese. A szabályozás változása, a hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontása, az MVM korábbi, 600 megawattos importjának kiesése miatt a cég korábbi évi 30 terawattórás portfóliója 20 terawattórára csökkent, ezért a piaci szereplőknek más forrásból kell beszerezniük a szükséges energiát, ami várhatóan az árak emelkedésével jár. A piaci szereplők emellett bírálták a szabályozás bizonytalanságát, a későn megjelenő rendeleteket és végrehajtási utasításokat, valamint azt, hogy sok olyan feladatot is előírnak az energiatörvények, amelyekre nem ad elegendő fedezetet az árszabályozás. Ez többek között oda vezethet, hogy például a Robin Hood-adó miatt elmaradnak az erőművi beruházások.
