A háromoldalú egyeztetések "új szereplője", a pénzügyi válság miatt a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, beszűkülnek a felvevő piacok és munkahelyek veszhetnek el - ismertette a következményeket Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. Szerinte minden eszközzel csökkenteni kell a válság vállalkozásokra gyakorolt hatásait, ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásait, továbbá a kis- és középvállalkozói szektornak szánt fejlesztési pénzeket is a gazdaság élénkítésére, valamint a munkahelyek megőrzésére fordítják.
Az ismertetett programok azonban nem nyerték el maradéktalanul a tárgyaló felek tetszését. A munkaadók és a munkavállalók egyetértettek abban, hogy az intézkedések tartalmaznak progresszív elemeket, de hiányoznak az olyan válságkezelő elemek, mint a munkahelyek megőrzését segítő pályázatok, s szóvá tették, hogy a pályáztatás bürokratikus volta is nehezíti a források gyors elérését.
A válság tevékenységi körtől függően különböző mértékben érinti a gazdálkodó szervezeteket. Ezért szélesebb sávú, súlyozott megoldást kell találni a bruttó keresetnövekedésre és ideiglenesen egyszerűsíteni kell az atipikus foglalkoztatási formák szabályait is, ha ez megoldást jelent a tömeges elbocsátások elkerülésére, ehhez a kormány hajlandó biztosítani a törvényi hátteret - mondta Csizmár János, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A konzultatív hangnem ellenére azonban sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal nem mozdult el az utóbbi hónapokban képviselt álláspontjától. A munkavállalók ragaszkodnak a 2005-ös, a minimálbért és szakmunkás bérminimumot is felölelő széles körű paktum minden eleméhez. Magyarországon nagyon kevés a tartósan veszteséges vállalkozás - van tehát forrás a reálgazdaságban a bérfejlesztésekre, ha a vállalkozások mozgósítanák nyereségüket - fogalmazott Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A munkaadók ezzel szemben párhuzamot vontak saját teendőik és a kormány közszolgálati dolgozók kereseteit érintő intézkedései között. Szándéknyilatkozatnak tekintjük a közszféra béreinek befagyasztását és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) írt levelét, melyben egy-másfél évre becsüli a válság elhúzódását. Jelen pillanatban senki sem tudja megbecsülni a gazdaság rövid távú jövőjét, ezért a tárgyalások során nem a bérfejlesztésre, hanem a munkahelyek megtartására kell koncentrálnunk - közölte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára.
Csajági Mátyás