Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő évi költségvetésről szóló törvény átdolgozott változata már nem tartalmazza azt a módosítást, amellyel az első tervezetben megszüntették volna az adományozáshoz kapcsolódó adókedvezményt, ellehetetlenítve a jótékonykodást Magyarországon - mondta lapunknak Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány igazgatója. Ez azért is örömteli változás a nonprofit szektor számára, mert az elmúlt években fokozatosan bővült az adományozásra fordított összeg, a NIOK szerint lassan közelítheti a 30 milliárdot. (A Capital Research piackutató intézet egy tavalyi kutatása szerint az általa megkeresett 287 cégből a 37 érdemi választ adó 2006-ban összesen 4,9 milliárd forintot költött adományozásra, ebből félmilliárd forintot az állami cégek adományai tették ki.) A globális pénzügyi válság hatására várhatóan mindenütt visszafogják a kiadásokat, így kevesebbet költhetnek majd adományozásra, nemcsak a vállalatok, hanem az állam és az önkormányzatok is - véli Gerencsér. Távlati hatásként viszont az is elképzelhető - tette hozzá az igazgató -, hogy éppen a válság miatt erősödik fel a kommunikációban az összefogás szükségessége, ami visszahozhatja az adakozási kedvet.
A kulturális szponzoráció területén is érzékelhető a vállalatok elbizonytalanodása; Arnold István, a kulturális, illetve a magán- és üzleti szféra között támogatásokat, befektetéseket közvetítő Summa Artium Kht. igazgatóhelyettese szerint a velük kapcsolatban álló cégek sok esetben még nem hozták meg a jövő évi támogatásokra vonatkozó döntéseiket, noha a korábbi években ilyenkor ezt már megtették. Így elképzelhető, hogy csökken a kultúratámogatás volumene, de az is megeshet, hogy később éppen a válságkommunikáció miatt költenek majd többet marketingre a vállalatok, és ennek a kultúrafinanszírozás is a része lehet - tette hozzá az igazgatóhelyettes.
Tavaly a top 200-ba tartozó nagyvállalatok több mint 4,3 milliárd forintot költöttek kultúratámogatásra a Nemzeti Kulturális Alap megrendelésére készült Szonda Ipsos-kutatás szerint. A legnépszerűbbek a kulturális fesztiválok, könnyűzenei, dzsessz- és világzenei koncertek, táncháztalálkozók, kiállítások, képző-, ipar- és népművészeti bemutatók voltak, de a színházak és komolyzenei hangversenyek finanszírozásához is számos cég járult hozzá. A magyar tulajdonú és multinacionális cégeknél a kulturális mecenatúra gyakoribb az egyéb társadalmi szerepvállalásoknál.
