Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az SZDSZ támogathatónak tartja a parlament előtt lévő törvényjavaslatot?
- Bizonyos módosításokkal elfogadható, habár létrejöttét nem támogattuk, hiszen a művészeti szervezetek támogatását a költségvetési, a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat pedig a munkaügyi jogszabályokban lehet rögzíteni.
- A szakmai szervezetek viszont kiállnak - a filmtörvényhez hasonlóan - az önálló jogszabály mellett, tizenhatuk közös szándéknyilatkozatot is tett a támogatása mellett.
- Igen, a színházi szakmában erős elképzelés él arról, hogy egy önálló törvény megoldhatja a problémákat, és fontos számukra az a plusz négymilliárd forint is, amelyet a kulturális tárca biztosít a törvény végrehajtására jövőre. A nagy pártok pedig az önálló jogszabály létrehozása mellé álltak.
- Milyen változtatásokat javasol a jogszabályban az SZDSZ?
- Több módosítót is benyújtunk, a legfontosabb arra vonatkozna, hogy a törvény fix keretet határozzon meg a kulturális értékek, kimagasló művészi teljesítmények és előadások támogatására. Ezt a pályázaton elnyerhető, úgynevezett kiemelt támogatást a központi költségvetési támogatás bizonyos százalékában kellene meghatározni. A törvényjavaslat jelenleg csak az V. kategóriába sorolt, független színházak számára határoz meg pályázati keretet: a támogatás aránya a nyilvántartásba vett színházak, balett- és táncegyüttesek költségvetési támogatása legalább tíz százalékának kell lennie. A kiemelt támogatásokra ugyanakkor nemcsak a regisztrált függetlenek, valamint - a jelenlegi tervezet szerint - szabadtéri és a máshová nem sorolt nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázhatnak, hanem a nyilvántartásba nem vett formációk is.
- Mit tartanak ezen kívül problémásnak a törvényjavaslatban?
- Nem tartjuk szerencsésnek, hogy a már említett kiemelt támogatásokra kiírt pályázatokról - igaz, egy szakmai kuratórium javaslata alapján - egy személyben a kulturális miniszter döntsön. Az sem lenne elfogadható, hogy a központi költségvetésből "művészeti ösztönző részhozzájárulásként" nyújtott támogatást az állam a nézőszám arányában állapítaná meg. A látogatottságra vonatkozó előírásokat inkább a fenntartó önkormányzatoknak lenne feladata meghatározni.
- Korábban azt mondta, hogy a törvény "bebetonozza" a jelenlegi színházi struktúrát, továbbra is így gondolja?
- Az öt kategóriába sorolt színházak, illetve a két kategóriába sorolt zene- és énekkarok számára a jogszabály átjárhatóságot biztosít a szintek között (ami finanszírozási különbséget is jelent), azonban megnehezíti a bekerülést, nem kedvez az új formációk létrejöttének. Ebből a szempontból nem tartom nyitottnak a rendszert.
- Mit tart pozitívumnak az előadó-művészeti törvény tervezetében?
- Egyrészt kedvező, hogy kikerült a javaslat végső változatából a jövedelempótló előadóművészi járadék bevezetése, ami szerintem indokolatlanul vezetett volna be egy teljesen új ellátási rendszert a munkájuk jellege, foglalkoztatásuk sajátossága miatt bizonyos időszakokban munka nélkül lévő művészek számára. Másrészt jelentős lépést jelent a színházak szponzorálásához kapcsolódó adókedvezmények bevezetése, ami az állam és a fenntartó önkormányzatok túlsúlyos jelenlétét csökkentené.
- Mikor fogadja el a parlament a törvényt?
- November-decemberben megtárgyalhatja és szavazhat róla, így jövőre hatálya léphet.
