Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Több mint másfél éve tart a kiskereskedelmi volumenindex csökkenése. A december megállítja a zuhanást?
- Kissé korainak tartom, bár nyilvánvaló, hogy a karácsonyi szezon lökést ad a fogyasztásnak. Kérdés persze, hogy a decembert megelőző hónapokban mennyire fogják vissza magukat a háztartások, mennyire spórolnak rá a karácsonyra. Magában a gazdaságban nem látok olyan teljesítményt, ami pozitív irányba lendítené a forgalmat.
- Ez az élelmiszer-forgalomra is vonatkozik?
- Az élelmiszer nem esett vissza olyan nagyon. Továbbra sem várok ezen a területen drámát. Ráadásul karácsonykor az élelmiszer mindig megy, mindig megnő a háztartások fogyasztása.
- Pedig ahol komoly dráma lehet, az az élelmiszer-kereskedelem. Tavaly háromezer bolt tűnt el a piacról, ezek nagyobbik része az élelmiszerszegmensből.
- Nem gondolom, hogy dráma lenne, ám abban igaza van, hogy a szegmensben évek óta erős a koncentrációs folyamat. Azokon a boltokon, amelyek nem tudnak erős kiskereskedelmi lánchoz csatlakozni, az átlagnál erősebb a konkurencia szorítása. Látszik, hogy a nemzetközi láncok gyorsan terjeszkednek és az is nyilvánvaló, hogy a piacon megjelent új szereplők nem a könyörületességükről híresek.
- Én elsősorban az élelmiszer-szaküzletekre gondolok, mint például a húsboltok vagy a pékségek. Ezek igazán kicsik, nem férnek bele egyetlen élelmiszer-beszerzési lánc stratégiájába sem.
- Sajnos én sem tudom a receptjét, hogyan lehetne kikerülni a koncentrációs folyamatot. Ha nekem lenne egy kis húsboltom, és mellettem nyitna egy modern kiskereskedelmi lánc, valószínűleg én is új profilon kezdenék el gondolkodni, amelynek véletlenül sincs köze az élelmiszer-kereskedelemhez.
- Pedig az elemzők több éve mondják, hogy szakosodni kell.
- Nyilván nem a belvárosi kis üzletekkel van a fő probléma, ott a szakosodás egyértelmű, hiszen egymás közelében is megél egy minőségi sajt- vagy borkereskedés. De vidéken, ahol néhány ezren élnek a faluban, nem képesek eltartani annyi magasabb minőségre szakosodott kis boltot, mint amennyi vegyesbolt most működik.
- Még mielőtt eltemetnénk a kis boltokat, azonnal le kell szögezni, hogy rendre bebizonyították: képesek ellenállni a koncentrációnak. Forgalmuk alapján részarányuk 40 százalék feletti, ami, ismerve a magyar kiskereskedelmi folyamatokat, közgazdasági nonszensznek tűnik. Ön szerint mekkora szerepe van ebben a feketekereskedelemnek?
- Jó hosszú kérdés… Anélkül, hogy szándékomban állna a tisztességes kereskedőket bántani, és tudom, hogy ők vannak többen és rendre ők viselik a tisztességtelenek működése miatt növekvő terheket, sajnos ki kell jelenti, hogy számos olyan független vagy valamilyen módon élelmiszerlánc tagjává vált önálló vagy kisebb hálózatként működő cég van, amely a törvény által tiltott eszközöket használva igyekszik boldogulni. Gondolok itt arra, hogy számla nélkül ad vagy vesz, az alkalmazottait nem jelenti be arra a munkakörre, amelyben azok valóban dolgoznak. De nem is ez a borzasztó, hanem az, hogy talán még én is meglepődnék, ha rálátást nyernék arra, milyen szinten működik ez. Nekem mint az OKSZ elnökének pedig az a feladatom, hogy minden lehetséges eszközzel küzdjek a tisztességtelen kereskedők ellen. Ennek az egyik hozománya volt, hogy a múlt héten aláírtunk a kormánnyal, illetve a többi kereskedelmi szervezettel közösen egy megállapodást, amelynek része a feketekereskedelem elleni fellépés és a tisztességes kereskedelem.
- Ön szerint a 4000 milliárdos kiskereskedelmi forgalomnak hány százalékát teszi ki a nem látható értékesítés?
- Senki sem tudja, mi 15 százalékra becsüljük.
- Ez a hivatalos álláspont?
- Nincs hivatalos álláspont. Nyilván nekünk nagyobb a rálátásunk erre, tehát a kormányzat sem tud mást mondani, mint amit mi is kommunikálunk.
- Komolyan. Ha csak a mindennapi életből merítünk, naponta hányszor találkozunk azzal a mondattal, hogy "számlát kér róla"? Valóban csak 15 százalék láthatatlan forgalomról van szó?
- Miről beszélünk? Belevesszük azt a kis boltot, amelyik minimumadót fizet, de a forgalmának negyven százalékát számla nélkül bonyolítja le és azt is, amelyik elspórolja a munkabér utáni járulékokat? Mondom, valószínűleg én is meglepődnék az arányon, ha belelátnék.
- Visszatérve a megállapodásra, valóban képesek együttműködni a kormánnyal, amikor rendszerint ellentétbe keverednek a szaktárcákkal egy-egy jogszabálytervezet kapcsán? Hol a környezetvédelmi tárcával vitatkoznak a termékdíj-szabályozás miatt, hol az agrártárcával kerülnek szóváltásba az élelmiszer-ellenőrzések miatt, hol pedig a szociális tárcával viaskodnak a fogyasztóvédelmi ellenőrzések miatt.
- Ha úgy látjuk, hogy valami nem a szakma érdekeit szolgálja, az ellen természetesen szót emelünk. De ez nem azt jelenti, hogy a kormánnyal vitában állnánk, sőt ez a megállapodás segít abban, hogy a párbeszéd gördülékenyebb legyen. És azt is gondolom, hogy a mostani megállapodás pontosan annyit ér, amennyit kihozunk belőle.
