Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nagy városok felfelé húzzák egy megye vásárlóerő-indexét, a gazdagság a településszerkezeten is múlhat - véli Kui János, a GfK Hungária kereskedelmi kutatásainak vezetője.
- Nem homogén a szegényebb megyék régiója. Mitől átlag alatti például Somogy és átlagos a szomszédos Zala?
- Erre egyáltalán nem könnyű válaszolni, sokrétű gazdasági magyarázat van rá, hiszen az általános fejlettség, a történelmi események, a turizmus, a képzett munkaerőt igénylő iparágak-szolgáltatások, a településméret, a településszerkezet, a kereskedelem fejlettsége nagyban meghatározza a két megye közti különbséget. Történelmi és demográfiai eltérések is mutatkoznak, így például érdekes, hogy Zalában a gyógyvizekre épülő idegenforgalom a jellemző, ugyanakkor Somogy a Balaton déli partjának egy részét is magában foglalja, mégis alacsonyabb a vásárlóerő. Valóban nagyon nehéz megmagyarázni. Nyilván a megyék többi települése a meghatározó. Zala megyében például csak a zalaegerszegi és a keszthely-hévízi kistérségben magasabb az országos átlagnál a vásárlóerő néhány százalékkal, és a megye egésze ez alatt van. Ugyanakkor Somogy esetében csak a siófoki kistérség vásárlóereje haladja meg az átlagot, a többi balatoni térségé nem éri el.
- És miért pont Szabolcs-Szatmár a legszegényebb?
- Hasonló a helyzet, mint Zala és a Somogy esetében. Szabolcsban, annak ellenére, hogy ott van Nyíregyháza, olyan a településszerkezet, hogy a vásárlóerőt semmi sem húzza felfelé. Az ipar nem olyan fejlett, mint más térségekben. Fontos, hogy a nagyvárosokban kumulálódnak a nemzetközi vagy nagy magyar cégek leányvállalatai, amelyek látható és versenyképes jövedelmeket kínálnak. Meghatározó tehát a településnagyság, de befolyásoló tényező a lakosság száma is, sok más tényező mellett.
- Az uniós átlaghoz mért magyar vásárlóerő 44 százalékos. Ha ezt európaritáson számolnánk, mennyi lenne?
- Körülbelül 60 százalék vagy ennél is nagyobb. Idén nem számoltunk európaritáson, így pontosan nem lehet megmondani. Fontos és érdekes adat, hogy Budapest már nem európaritáson is hozza az említett százalékos arányt. Vagyis az uniós átlaghoz képest a főváros vásárlóereje már 60 százalékon áll.
- Miért fontos a vásárlóerő-kutatás, ha az lényegében a tudott dolgokra világít rá?
- Összetettebb a kérdés, mint az látszik. A kutatás nyilvánvalóan azokra a dolgokra világít rá, amelyeket a fejlesztő cégek vagy a terjeszkedő vállalatok már nagyjából sejtenek. Ugyanakkor a fejlesztések tervezésekor kevés egy cég megérzése, azt meg kell támogatni adatokkal. Erre is lehet használni a vásárlóerő-adatokat. Ezenkívül a vállalkozások, a hálózatok építésénél vagy akvizíciók során finomhangolást hajthatnak végre, hiszen az adatok révén rendkívül pontos számokhoz juthatnak hozzá a legkisebb településen is.
